Thu. Jan 20th, 2022

Kelemen Hunor Aradon: az okos ember az Unió reformjának alakítója, és nem elszenvedője akar lenni

Az RMDSZ elnökének és európai parlamenti képviselőjelöltjeinek részvételével, Erős Európát, fejlődő Erdélyt! címmel Aradon szerveztek lakossági fórumot szerdán. Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozón kijelentette: a Kárpát-medencei magyaroknak száz év után végre arra adódik lehetőség, hogy a magyar ügyért közösen lépjenek fel Európában.

Az RMDSZ, a Fidesz-KDNP, a szlovákiai MKP és a Fidesz listáján induló nem uniós tagországok magyar közösségeinek képviselői révén május 26. után megvalósul az összefogás az Európai Parlamentben – szögezte le Kelemen Hunor.

Az őshonos kisebbségek védelme azóta része az európai közbeszédnek, hogy az RMDSZ tagja lett az Európai Parlamentnek: „amikor mi megérkeztünk az Európai Parlamentbe, akkor elindítottuk a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. Belefogtunk az útépítésbe – bele kellett fogni, mert az Unióban nemhogy út, de még ösvény sem volt az őshonos kisebbségek problémáinak megoldására. Az 1.2 millió támogatói aláírás összegyűjtése után most esély nyílik a jogalkotásra, ami a tagállamok, így Románia számára direktívaként megkerülhetetlenné válik majd” – fogalmazott.

A Szövetség elnöke elmondta: az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása óta sokszor átalakult az Európai Unió. Komoly reformok következnek az elkövetkező években, és ezt ma már azok is elismerik, akik hosszú ideig tagadták a változások szükségét. „Változások nélkül az európai kontinens, annak tagállamai és népei külön-külön nem tudnak versenyben maradni globális téren az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal szemben. Sem politikai, sem biztonságpolitikai téren” – tette hozzá. Majd kiemelte: az erdélyi magyaroknak nemcsak elszenvedői, hanem alakítói is kell lenniük a történelemnek, az RMDSZ pedig elmondja a véleményét a meghatározó döntésekről, az uniós kompetenciák újraosztásának, újragondolásának kérdéséről.

Épített örökségünk soha nem kapott annyi támogatást, mint az elmúlt 11 évben: 168 millió eurót pályáztak az egyházak és az önkormányzatot templomok, iskolák, kastélyok felújítására. Ennyi pénzt a román állam 100 év alatt nem költött erre a célra. 2021-től ezeket a támogatásokat csökkenteni akarják, azonban ezt nem engedhetjük, hiszen közösségünk fejlődéséhez rendkívül fontosak az EU-s pályázatok. Azért kell harcolnunk, hogy a támogatások megmaradjanak, növekedjenek, hogy több, könnyebben lehívható uniós forrásunk legyen. Az elmúlt években megtapasztaltam, hogy hol nehezíti meg a pályázók életét a bürokrácia, és tudom azt is, hogy ezen változtatni kell. Ezt csak közösen tudjuk elindítani és sikerre vinni. Szakembereket kell meghívnunk Erdélybe, akik képzésekkel, tanácsadással segítik önkormányzatainkat, egyházainkat a sikeres pályázás érdekében” –mondta el Hegedüs Csilla európai parlamenti képviselőjelölt a fórumon.

A néma közösségnek Európa nem hallja a szavát. Az Uniónak meg kell védenie az erdélyi magyarokat a román állam túlkapásaitól. Ehhez folyamatosan ismertetnünk kell az igazságot nemzetközi szinten is. Minél több európai döntéshozót kell elhívnunk Erdélybe, hogy idejében értesülhessenek a közösségünk kihívásairól és együtt keressünk rá megoldásokat” – tette hozzá.

Winkler Gyula EP-képviselőjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-ben kezdődő új költségvetési időszak irányvonalairól decemberben hoz döntést az Európai Parlament. Az új irányvonalat pedig azok fogják megszabni, akik a május 26-i választások után többségben lesznek az EP-ben, és ugyancsak az új politikai konstelláció szerint fogják megalkotni az új Európai Bizottságot, megválasztani annak elnökét is. A képviselőjelölt szerint ezek a döntések pedig hatással lesznek régiónkra és a régiónk által elérhető támogatásokra is.

Az RMDSZ EP-kampányának szlogenje az erős Európa mellett a fejlődő Erdélyről is szól – mi pedig azt szeretnénk, hogy Erdély és a többi magyar régió is EU-s forrásokból fejlődjön. Eddig beszéltünk a szülőföldön megmaradásról és a szülőföldön boldogulásról, de most eljött annak az ideje, hogy a szülőföldön gyarapodásról beszéljünk” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Kiemelte, a kisebbségügyi kérdések tekintetében is fontos, hogy erős Kárpát-medencei magyar képviselet legyen Brüsszelben. Az EU-t elsősorban a gazdasági érdekek érvényesítése vezérli, ez erőteljesen visszatükröződik az alapszerződésben is. „Az EU alapszerződése nincs kőbe vésve, hiszen emberek szavazták meg, és emberek is fogják azt módosítani. Amikor ez a lehetőség megnyílik, akkor nekünk fel kell lennünk készülve arra, hogy érdekeinket érvényesítsük, ellenkező esetben a vonat elmegy” – mondta a képviselő.