Thu. Apr 25th, 2024

Kerti notesz – Aktuális munkák a kertben –  22. hét

Ne feledjük, bármilyen növényvédelmi technológiát alkalmazunk, nem az az elsődleges célunk, hogy az élő környezetet elpusztítsuk körülöttünk. A permetszerek alkalmazásakor ne csak a saját céljainkat tartsuk szem előtt, felelősek vagyunk a környezetünket is megóvni.- Folytassuk a gyümölcsösben a növényvédelmi munkákat.

– A gyümölcsfák hajtásválogatását fejezzük be, mert már tápanyagvesztéssel jár. A gyümölcsök ritkítása az aktuális feladat. Ezzel megóvjuk a fát a túlterheléstől, és természetesen, az sem mellékes, hogy szép, nagy gyümölcsöket terem, vagy aprókat. Az őszibarackkal kezdjük, majd az almát és a körtét válogassuk át. Óvatosan dolgozzunk, ne sértsük meg a fent hagyott gyümölcsöket. A gyümölcsritkítás mellett szóljon az a tény, hogy a túl sok gyümölcs kinevelésével annyira megterheljük a fát, hogy a következő évben alig hoz majd termést.

– szedjük az érett cseresznyét. A cseresznyét óvatosan, kocsánnyal együtt szedjük, és ne dobáljuk, mert összetörve könnyen romlásnak indul.

–  gyümölcsfák is meghálálják a lombtrágyát, juttassunk ki nekik is Wuxalt, Voldüngert, stb. levéltrágyát.

– A gyümölcsfák törzsén és a tőnél fejlődő hajtásokat azonnal távolítsuk el. A tőből feltörő hajtásoknál a földet szedjük le, és úgy vágjuk le, törjük ki. Ne hagyjuk, hogy megerősödjenek, mert az alany hajtásai törnek elő, melyekkel elnyomhatja a nemes részt.

– A pajzstetvek lárvái júniusban kelnek ki, és a vándorlásuk is ilyenkor kezdődik. A megtámadott növényeket kenőszappanos oldattal kenjük le.

– Az almafákon a lisztharmat jelenlétét ha észleljük, a fertőzött részt vágjuk vissza az egészséges részig, és a levágott hajtásokat semmisítsük meg. Ezzel megakadályozzuk a további fertőzést és megtakarítunk magunknak egy vegyszeres védekezést.

– Ha a hőmérséklet 25oC fölött van, ne használjunk növényvédő szereket, mert egyrészt túl gyorsan elpárolog a kijuttatott permet – anélkül, hogy a hatását ki tudná fejteni – másrészt, perzselést okozhat. Csak estefelé permetezzünk, mikor már csökken a hőmérséklet.

– Ha kevés a csapadék, a termő gyümölcsfák öntözésével csökkenthetjük a túlzott mértékű gyümölcshullást. A gyümölcsfák  a termés egy részét eldobálják, ez egy természetes folyamat, hisz minden gyümölcsöt nem tudnak kinevelni. Szárazság idején azonban a kelleténél több gyümölcsöt hullatnak a vízhiány következtében. Ezért kiadósan öntözzük meg a gyümölcsfákat is. Almatermésű fiatal fák alkalomszerűen 30-40 liter, bogyósok 20-25 liter vizet is igényelnek. (3-4 vödör vagy kanna)

– a szárazság következtében felszaporodnak a takácsatkák. Sok tápnövényű kártevők. Ellenük gilisztaűző varádics főzettel tudunk védekezni.

– Gilisztaűző varádics használata: 500 gramm friss, vagy 50 gramm száraz gilisztaűző varádics 10 liter vízben 24 órán keresztül áztatva, majd 30 percig gyengén főzve. Kihűlés után a főzetet átszűrjük, és permetezzük. Szintén hatásos a levéltetvek illetve a gyümölcsmolyok ellen.

– Kenőszappanos oldat: tetű, pajzstetű ellen 1-3 %-os oldatban. Fekete levéltetvek ellen fél kiló friss rebarbara levelet 3 liter forró vízzel leforrázunk, néhány óráig állni hagyjuk, majd átszűrjük és a feloldott káliszappannal együtt 10 literre hígítva használjuk.

– már most jelöljük meg azokat a szamóca töveket, melyek bőven teremnek. Az augusztusi áttelepítéskor ezekből válogassunk majd. Rendszerint a gyengén termő tövek fejlesztik a legnagyobb számban az indáikat, így könnyen előfordulhat, hogy ezekből szaporítunk magunknak. Így az értékes, jól termő tövek lassan eltűnnek a kertből. Ezért, szedéskor a formára, méretre és ízre legjobb tulajdonságokkal rendelkező termést nevelő töveket egy leszúrt bottal megjelölve, ősszel ők biztos, hogy nem maradnak ki az áttelepítésből.

– folyamatosan szedjük az epret. Nem utóérő, ezért csak az érett gyümölcsöt szedjük. A beteg, szürke rothadásos termést szedjük le, és égessük el. Ne dobjuk át a szomszéd telekre, és ne hagyjuk fent a tövön. Éréskor ne öntözzük esőszerű öntözéssel. A nedves gyümölcsön a gombák könnyen megtelepednek, és órák alatt tönkremehet a termés. Az epret csumával együtt,  a szár rész lecsípésével szedjük, így később kezd romlani.

– továbbra is legfontosabb feladat a talaj kapálása, a gyomok irtása, és az öntözés. Kapálással ugyanazt a hatást érjük el, mint amikor mulcssal takarjuk a talajt, mert  a fellazított talajréteg ugyanúgy megakadályozza a párolgást, a kiszáradást. Ha nincs elegendő anyagunk a talaj takarására, kapálással lazítsuk a felső réteget. Ezzel együtt a gyomtalanítást is elvégezzük. Ajánlott minden nagyobb öntözés vagy esőzés után elvégezni, mikor már kissé megszikkadt a talaj. Így a felső réteg nem kérgesedik be, laza, porhanyós és szellős marad.

– A rovarirtó szereket csak nagyon indokolt esetben használjuk, Vegyük figyelembe, hogy felszívódó vagy kontakt szert használunk. A felszívódó szerek élelmezés eü. ideje sok esetben 2-3 hét is lehet, és ez idő alatt már esetleg be is érnek a gyümölcsök.

 – A ribizlit még károsítja a levélpirosító ribiszke-levéltetvek. Ellenük  felszívódó szereket ne használjunk, mert a hónap közepe felé már érik a ribiszke. Ha nem erős a fertőzés, a levelek lecsipkedésével megoldhatjuk a problémát. A leszedett leveleket semmisítsük meg. Erősebb fertőzés esetén kenőszappanos oldattal kenjük be a levelek fonákát. Ha pár nap múlva még mindig jelen vannak a tetvek, ismételjük meg a kezelést.

Érdemes, az egrest is megritkítani. Ugyan a gyümölcs most még savanyú, mert csak félig érett, de ivólének, kompótnak, mártásnak már elkészíthető. A fent maradt gyümölcsök sokkal nagyobbak lesznek, mint a szomszédé.

Növényvédelem a konyhakertben

– Az egész kertben folyamatosan ügyeljünk, hogy a gyomok ne tudjanak magot érlelni. Leginkább az eldugott helyeken, fészer, farakás, díszcserjék között, szinte észrevétlenül, pillanatok alatt felmagzanak a gyomok, és máris szórják szét a magjaikat.

– Ahogy melegszik az idő, megjelennek a lótetűk/lótücskök is. A lótetű járatok közvetlen a földfelszín alatt vannak, ezt könnyen észrevesszük, mert a talajfelszín kissé megtöredezett, megemelkedett. Ha járatot észlelünk, menjünk végig a járaton, és megtaláljuk a valamivel mélyebben lévő fészket is. Ezt ássuk ki és semmisítsük meg.

– A pocok jelenléte is hasonlít a lótetű “túrására” ellene gázpatron többszöri alkalmazásával tudunk védekezni. Hatásos lehet, ha levágott bodza leveles hajtását, dió levelet dugdosunk a járataiba. (persze, ha a pocok is olvasta a szakirodalmat. Nekem ami bevált: vascsöveket nyomott a földbe a férjem, és jövet, menet minden esetben megütögettük. Ezt a rezgést, hangot nem szereti, így csökkent a pocok túrás a kertben. Ettől függetlenül, én is dugdostam le dió és bodza leveles ágakat.)

– Vethetjük még a babot, csemegekukoricát, céklát és a kaprot. – Akinek gondot okoz a kapor szabad földben történő termesztése, vetheti cserépbe, konténerbe is.  Kiültetés előtt ugyanúgy szoktassuk a külső környezethez, mint a többi palántákat.

– A paradicsomot, és a burgonyát kiültetés/kihajtás után védjük  a paradicsom/burgonyavész ellen. Rendszeresen permetezzük tej és víz keverékével. A tej helyett a tejsavó is alkalmas, 1 liter tej – 6 liter víz az arány.  A vírusos megbetegedések ellen savóval vagy tejjel védekezhetünk. Savóval tisztán, vagy 4-2 arányban hígított tejjel permetezhetjük kiültetett palántáinkat. A tejtermék alkotta vékony bevonat a sebeket lezárja, így akadályozza meg a vírusok, gombák behatolását .

– a paradicsom növények közti helyet hasznosíthatjuk, ültessünk közé salátát vagy karalábét.

– A konyhakertben a legfontosabb munkálatok, a talaj lazítása és gyomtalanítása. A levágott fű kaszáléka remek talajtakaró, és növeli a talaj szerves anyag tartalmát. Mindezek mellett, egy lassú lebomlású nitrogén forrás is. Vékony rétegben terítsük el a zöldségágyásokban a pár napig fonnyasztott füvet.

– Ha a sárgarépa túl sűrűre kelt ki, feltétlenül egyeljük. A ritkítást folyamatosan végezzük, így a második – harmadik egyeléskor már fogyaszthatjuk a saját magunk termelte répát.

– Ha a burgonya hajtásai elérték a 20-25 cm-t, ismét töltsük fel a töveket. A burgonya gyorsan nő a meleg és a nedvesség hatására.

– A vakond nem tartozik a kártevők közé, azonban mégis sok kellemetlenséget tud okozni. Próbáljuk meg elűzni őket, de ne pusztítsuk, egyrészt, mert védett állat, másrészt, mert rengeteg hasznot hoz. Rengeteg cserebogár pajort elpusztít, melyekből az idei nemzedék már kikelt. A kikelt bogarak tarolják a fák leveleit. Ha pocok garázdálkodik, tegyünk meg mindent, hogy megszabaduljunk tőle, gázpatronnal vagy csapdával.

– Az uborkának jót tesz a bőséges trágyázás. Ha nincs trágyánk, komposzttal javíthatjuk a talajt. A beásott szerves anyag elősegíti a talaj jobb szellőzését, gyorsabb felmelegedését, serkenti az uborka növekedését.

– neveljük elő a borsó helyére ültethető céklát, kelkáposztát és kelbimbót. Ezeket a zöldségeket már szabadágyban nevelhetjük, és amint a borsósorok felszabadulnak, palántázhatjuk is őket a helyükre.

– Megjelentek a csigák is.

(Saját tapasztalatom, hogy a medvehagyma mellett lévő hostáimat egyáltalán nem bántják a csigák, sőt, az ágyásban lévő többi növényemre is kiterjedt a medvehagyma védelme.)

Készítsünk fokhagyma főzetet a távol tartásukra, tegyünk ki csapdákat, szedjük össze őket kézzel, ösztönözzük a hasznos segítőket, mint a varangy, a sünfutrinka, hogy kertünkbe megtelepedjenek. A kávé szintén elrettentő hatású a csigáknak. A zaccot ne dobjuk ki, szórjuk vékonyan a növények köré. Timsó oldat: Tegyünk fel forrni egy liter vizet. Mikor forr, keverjünk bele 40 g timsót, és várjuk meg, míg feloldódik. Ha feloldódott, engedjük fel, hogy  10 liter lémennyiségünk legyen. Használható csigák, tetvek és hernyók ellen.

– Az áttelelő saláták már rég elfogytak, a kora tavaszi saláták is ritkulnak, viszont ültessünk folyamatosan nyári salátákat. Mikor már palántázható méretűek a, a káposztafélék közé, mellé, köré ültessük át őket, ezzel is távol tarthatjuk a keresztesvirágúakat kedvelő földibolhákat.

– Ha a sárgarépa vagy a hagyma elkezd sárgulni, legtöbbször a répa illetve hagymalégy nyüvei károsítják. Szedjünk ki egy – egy növényt, nézzük meg. Ha valóban így van, akkor sajnos már nem tudunk vele mit kezdeni. Ki kell szednünk az összeset, és és megsemmisíteni. Az így megsemmisített répa pótlására még vethetünk kései betakarítású sárgarépát.

– Napsütéses napokon ügyeljünk arra, hogy az összes frissen ültetett növény elegendő vizet kapjon. Ez különösen fontos, ha szárazabb időszakot ígér a meteorológia. Ültetés után a nem megfelelően öntözött növények visszamaradnak a növekedésben, sőt, el is pusztulhatnak. A talaj nedvességének megtartására takarjuk mulccsal.

– a kúszó/futó növényeinket rendszeresen kötözzük a támasztékhoz, a nagyra nőtt, terebélyes évelőket karózzuk ki. A szél így nem tudja ledönteni, letörni a hajtásokat, és egy nagyobb eső után nem fekszenek el a növények.

– Évelő növények visszacsípése. Rendszerint Margit napkor (június 10) szokták a krizantémot és más bokros növekedésű évelőt visszacsípni, de akinek szépen fejlett, dús bokrai vannak, már most elkezdheti a hajtásvégek visszavágását, visszacsípését. Meglepően jól reagálnak a növények a hajtás visszavágásra, sokkal tömöttebb bokrokat fognak alkotni, és az elágazódás következtében lényegesen több virágot nevelnek ki.

– A konyhakerti növények mellett, a dísznövények is igénylik a rendszeres gondozást, öntözést, talaj takarást és a tápanyag utánpótlást.

– Karózzuk ki a magasra növő szarkalábat, pünkösdi rózsákat, kúpvirágokat, kasvirágokat, stb.

gazigazito.hu