Kamatmentesen vehetnek fel az önkormányzatok állami kincstári hitelt a helyreállítási alapból támogatott beruházások befejezésére. Az erre vonatkozó jogszabályt az RMDSZ javaslatára fogadta el hét elején a kormány.

Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési és közigazgatási miniszter elmondta: ez azért fontos, mert csökkenti annak veszélyét, hogy Románia uniós támogatástól essen el. „Idén nyáron lejár az összes olyan beruházás határideje, amelyre az állam a helyreállítási alapból biztosít finanszírozást. Ezért fontos, hogy most elhárítsuk az akadályokat, biztosítsuk az önrészt, a szükséges pénzforrást ahhoz, hogy a közösségeket gyarapító beruházások megvalósuljanak.”

Az önkormányzatok, illetve bármely olyan állami intézmény, amely egy, a helyreállítási alapból támogatott beruházás kedvezményezettje, hitelt kérhet az állami kincstártól az európai uniós támogatással épülő beruházások költségeinek és áfájának fedezésére. Az intézkedés ideiglenes, 2026-ra vonatkozik, és november 15-ig kell visszafizetni a felvett hitelt a helyreállítási alapos támogatásból.

Az önkormányzatok és hitelkérők legkésőbb június 20-ig tehetik le a kérésüket, és csak akkor jogosultak a hitelre, ha a beruházás legalább 60 százalékban elkészült. A hitelek keretösszege 10 milliárd lej, a megyei önkormányzatok, a megyeszékhelyek, illetve a főváros kerületeinek önkormányzatai legtöbb 150 millió lejt kérhetnek, más municípiumok 100 milliót, a városok és községek pedig összeghatár nélkül kérhetnek kölcsönt a kiadások indoklásával.

Szintén hét elején döntött a kormány arról a hitelezési lehetőségről is, amelyet az önkormányzatok, azok társulásai vagy az állami intézmények kérhetnek a kincstártól, előnyös kamattal.

A hitelt a 2014–2020-as finanszírozási ciklusban elindított, de még be nem fejezett, vagy akár a 2023 után elkezdett beruházások kifizetésére használhatják fel, a költségkeret 2 milliárd lej, és a kölcsönt 2026. december 31-ig lehet kérvényezni.

A megyei önkormányzatok legtöbb 25 milliót, a főváros kerületei és a megyeszékhelyek maximum 30 millió lejt, a municípiumok legtöbb 10 milliót kérhetnek, a városok és községek számára pedig nem szab meg felső összeghatárt a jogszabály.

Az intézkedés célja szintén az, hogy Románia számára rendelkezésre álló uniós támogatást minél nagyobb arányban lehívja az ország, és a települések, közösségek fejlődése mellé állítsa.

rmdsz.ro