Kelemen Hunor beszéde a bizalmatlansági indítvány vitáján

Nagyon sokszor halljuk, és néha mi magunk is mondjuk, hogy olyan országot akarunk, mint nyugaton – ahol jó élni. Teljesen természetes, hogy az országunkra otthonként tekintünk, és mindenki azt szeretné, ha ez ugyanolyan jól nézne ki, mint a nyugati államok. De ahhoz, hogy eljussunk idáig, elsősorban nekünk, politikusoknak – Önnek is, Dan Barna – kellene úgy viselkednünk, mint Nyugaton a politikusoknak.

Elsősorban be kellene tartani az adott szót, tiszteletben kellene tartani a politikai megállapodásokat, és ha választási meggondolásból mégsem sikerül betartanunk az ígéreteinket, nem kellene meglepődnünk a következményeken.

A kiszámíthatóságra és a bizalomra alapozva kellene építenünk a politikai kultúrát, Dan Barna úr, mert csak így bízhatnak az állampolgárok a politikában.

A képmutatást a parlament falain kívül kellene hagynunk, és nem kellene terjeszteni azt sem, Barna úr, miszerint egy elv csak addig jó, amíg az a saját érdekek elérését szolgálja.

Nem lehet reggel azt mondani, hogy a Velencei Bizottság ajánlását komolyan kell venni, este pedig ugyanarról az ajánlásról azt állítani, hogy fakultatív jellegű. Ez a magatartás zavart kelt, és káoszt eredményez.

Nem jutunk semmire, ha reggel bizonyos alkotmánybírósági döntések jók, este pedig azt mondjuk az alkotmánybírákra, hogy gazemberek, és csak politikai érdekeket szolgálnak.

Hogy olyan országunk legyen, mint nyugaton, le kellene mondanunk arról, hogy a cél szentesíti az eszközt. Ha ennek az elvnek a mentén haladunk – tisztelt Dan Barna, a román politika makulátlan szereplője –, akkor a demokrácia és a jogállam, az alapintézmények garantáltan megbuknak.

Le kellene mondanunk arról, hogy kikerüljük a parlamentet, és elfogadjuk, hogy parlament nélkül is lehet törvénykezni, átláthatóság és vita nélkül, mondván, hogyha a végrehajtó hatalom a kezünkben van, akkor az igazság is a mi oldalunkon áll.

Ahhoz, hogy olyan országunk legyen, mint nyugaton, el kellene fogadnunk, hogy az abszolút hatalom senkinek sem tesz jót, még azoknak sem, akik ideiglenesen, gátlástalanul gyakorolják azt.

Ma egy újszerű helyzet előtt állunk. A kormány tudatosan felelősséget vállal a parlament előtt, ezzel semmibe veszi az Alkotmánybíróság döntéseit.

Teszi ezt úgy, hogy az Alkotmánybíróság múlt héten újból kimondta, hogy nem lehet felelősséget vállalni egy olyan törvénytervezetért, amely a parlament napirendjén szerepel. A kormány nem sajátíthatja ki a törvényhozást, mégis ezt teszi azzal, hogy megváltoztatja az önkormányzati választások törvényét a választások előtt néhány hónappal.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ért egyet a felelősségvállalásnak sem a módjával, sem a tartalmával. Egyetlen mód áll a parlament rendelkezésére, hogy megállítsuk a kormányt, és hogy visszahelyezzük a törvényhozást az Alkotmány által szavatolt helyére: ez pedig a bizalmatlansági indítvány.

Éppen ezért, mindenkinek, akinek fontosabbak az alkotmányossági elvek, a Velencei Bizottság ajánlásai, az Alkotmánybíróság döntései, a jóérzés, Barna úr, és nem utolsó sorban, a jogállam, mint a választási érdekek, törvényes és erkölcsi kötelességük most megszavazni a bizalmatlansági indítványt, és ezzel megállítani a kormány veszélyes ámokfutását.

Természetesen, vannak érveink, amikor azt mondjuk, hogy a polgármesterek egyfordulós választása ugyanannyira legitim és demokratikus, mint a kétfordulós választás, de ebben a pillanatban minden pro és kontra érven túl az alkotmányossági elvek az elsődlegesek.

Ma azért szavazzuk meg a bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzuk a kormánynak ezeket a lépéseit, ma azokkal együtt szavazunk, akik szerint nem megengedett az Alkotmánybíróság előírásait és döntéseit áthágni. Hangsúlyozom, Dan Barna úr, hogy ez a szavazat nem jelent egy új többséget vagy más politikai koalíciót.

Örvendetes, hogy miközben Önöknek egyetlen polgármesterük sincs, meg akarják szabni a polgármester-választás módját.

Tegnap este a kormány precedens nélküli magatartásának voltunk a tanúi: egy éjfélig tartó ülésen 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el minden átláthatóság és vita nélkül, mellőzve minden tiszteletet a törvényhozás felé. Aminek egy kivételes eszköznek kellene lennie, az hirtelen halálos fegyverré vált a jogállammal szemben.

Ez egy újabb ok, hogy megszavazzuk a bizalmatlansági indítványt mindamellett, hogy a kormány bukása a kezdő lépés is az előrehozott választások irányába.

Sok PNL-s és USR-s képviselő, de Dan Barna is, szükségesnek tartja az előrehozott választást. Szavazzák hát meg a bizalmatlansági indítványt, hogy megtegyük az első lépést ebbe az irányba!

Azoknak pedig, akik amiatt aggódnak, hogy mi lesz holnap, ha megbukik a kormány, ajánlom a figyelmükbe Winston Churchill mondását: csak az éj leszállta után ragyoghatnak a csillagok. Ne féljenek.

Számunkra egy demokratikus államban a parlament szerepe meghatározó, ezért prioritásunk megállítani a kormány visszaéléseit. Ha sikerül tiszteletben tartanunk az alkotmányossági elveket, és ha félretesszük a képmutatást – Dan Barna úr – akkor minden állampolgár és minden közösség számára egy olyan országot építhetünk, mint nyugaton – ahol jó élni.