A módosított közigazgatási kódexről: visszalépések és korlátozások az anyanyelvhasználat terén
A kormány június utolsó hetén sürgősségi kormányrendelettel módosította a közigazgatási törvénykönyvet – számos, a parlament által elfogadott rendelkezést írt felül. A július 3-ai módosítás során ugyan eszközöltek változtatásokat, a rendelet továbbra is számos, a magyar kisebbség szempontjából káros előírást tartalmaz.
Mint ismert, a Parlamentben 2018-ban elfogadott, a magyar közösségnek is kedvező közigazgatási törvénykönyvet az Alkotmánybíróságon támadta meg a PNL, az USR és az államelnök. Ezt követően döntött úgy a kormány, hogy sürgősségi kormányrendelettel rendezi a közigazgatási törvénykönyv kérdését.
Rendelkezések, amelyek visszavesznek a meglévő jogok szavatolásából:
- Eltörlik a megszerzett jog elvét: az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy anyanyelv-használati jogait akkor se veszíthesse el a magyar közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.
- A helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra. Eddig a tervezett napirendi pontokat és az általános érvényű határozatokat a kisebbség nyelvén is nyilvánosságra kellett hozni.
(A rendelet két, egymásnak ellentmondó rendelkezést tartalmaz ebben a kérdésben: egyik szerint csak románul kell nyilvánosságra hozni ezeket a dokumentumokat, a másik szerint magyarul is – ez jogértelmezési vitákra ad lehetőséget, célja vélhetően az, hogy a magyar közösség jogérvényesítését ellehetetlenítsék.)
- Azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya eléri a lakosság 20 százalékát, arra kötelezik a közintézményeket, hogy nemcsak anyanyelven, hanem kötelező módon az állam nyelvén is kommunikáljanak ezután a kisebbségi nyelven hozzá forduló személyekkel. (Pl. Csíkszeredában egy hivatalnoknak ügyintézéskor kötelező módon románul is felvilágosítást kell nyújtania.)
Rendelkezések, amelyek gátolják az anyanyelv-használati jogok bővítését:
- Törölték azt a 612-es cikkelyt, amit az RMDSZ olyan közigazgatási egységek számára vezetett be, ahol a magyarság aránya a törvényben előírt küszöb alá csökken, mégis jelentős számú magyar él a településen (pl. Kolozsvár).
(Ennek háttere: az RMDSZ javaslatára született 2001-ben egy törvény, amely kimondta: minden olyan településen, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot, a közösséget megilletik a nyelvi jogok. Habár ez a rendelkezés akkor még Kolozsvárra is vonatkozott, Gheorghe Funar akkori polgármester a gyakorlatban nem alkalmazta. Ezt a helyzetet orvosolta az RMDSZ mostani javaslata, miszerint a nyelvi jogok ott sem vesznek el, ahol a magyarság aránya a törvényben előírt küszöb alá csökken, mégis jelentős számú magyar él a településen, illetve a nyelvi jogok akkor is megilletik a közösséget, ha a hatóságok mulasztása miatt azokat nem, vagy késve alkalmazták. Ezt a javaslatot törölte a kormány mostani sürgősségi rendelete.)
- Az RMDSZ célja volt, hogy az anyanyelvhasználat joga terjedjen ki a közszállítási vállalatokra, a hő- és vízszolgáltatókra, illetve a prefektus intézményére is – a kormány rendelete ezt NEM foglalja magában.
- Eltörlik annak a lehetőségét, hogy az utcák, terek, parkok kétnyelvű feliratozást kapjanak ott, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot.
Módosítások a második sürgősségi kormányrendeletben:
- Helység- és intézménytáblák esetében törölték a kétnyelvű formát. (Helyette visszajutottunk az eddigi állapotba, helyükön maradhatnak például azok a helységnévtáblák, amelyeken a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven is szerepelt a település megnevezése.)
- Rögzítették az önkormányzatok azon jogát, hogy saját hatáskörben dönthessenek a nyelvi jogok alkalmazásáról ott, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 20 százalékot. A rendelkezés tehát érvényes például Zilahon, Brassóban, vagy éppen Tordán.
(Ez akkor jelentett volna igazi előrelépést bizonyos településeken, amennyiben a kormány NEM TÖRLI a megszerzett jog elvét.)
- A megye meghatározásába visszakerült az etnikai szó.
(Ennek háttere: 1968-ban, amikor a jelenlegi megyék rendszerét megalapították, a törvényben meghatározták, miből áll egy megye, egy község, stb. Ebben a meghatározásban szerepelt többek között az etnikai feltétel is a gazdasági, társadalmi, földrajzi feltételek, illetve az emberek hagyományos, kulturális kapcsolatai mellett. Ezek a feltételek nem változtak az elmúlt 51 évben.)
Ami rendkívül veszélyes:
Az országos közérdek felülírhatja a helyi közérdeket: mivel nincs pontos meghatározás a közérdek fogalmára, az előírás értelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget, és nemcsak a többség-kisebbség viszonyát veszélyezteti, hanem a romániai közigazgatás egészére nézve is káros. Az RMDSZ álláspontja világos: a helyi közösség ismeri legjobban a helyi gondokat, a döntésnek az ő kezükben kell maradnia.
A sürgősségi kormányrendelet jóváhagyás végett ősszel ismét a Parlament asztalára kerül – a Szövetség képviselői és szenátorai ismét fenntartják majd az előzőleg megfogalmazott módosító javaslataikat.