Thu. Dec 1st, 2022

VI. Zsibói Magyar Napok

,,Két év kihagyás után, idén ismét Zsibói Magyar Napokat tartunk, immár VI. alkalommal. A pandémia okozta korlátozások miatt a tavalyi rendezvényünket kénytelenek voltunk utolsó pillanatban lemondani és a helyzethez igazodva más formába önteni elképzelésünket, majd valóra váltani” – indította köszöntő beszédét Csatlós Sándor, a Wesselényi Társaság elnöke. A szóban forgó esemény 2022. november 12-13. között került megrendezésre, talán szerényebb keretek között, mint az elmúlt években, de a szervezők így is megpróbáltak olyan rendezvénysorozatot összeállítani, hogy minél több, színvonalas kulturális program kerüljön terítékre.

A szombat délelőttöt a már kihagyhatatlan tudományos értekezlet töltötte ki a Botanikus Kert dísztermében. A visszajáró és új előadók történelmi és vallásos-turisztikai előadásokkal gazdagították a jelenlévők tudástárát. Györfi-Deák György tanár úr, a városi könyvtár igazgatója, Fadrusz János magyar szobrászművész életét és világhírű alkotásait mutatta be, párhuzamot vonva a világhírű alkotások és akkori élclapokban megjelenő cikkek között.

Szűcs M. Sándor tiszafüredi vallástanár 1983 óta tesz meg stoppal hosszabb-rövidebb távokat. Az elmúlt majd négy évtizedben több mint 25 különböző európai országot látogatott meg. Egyik legutóbbi ,,kutatóútján” stoppal kereste fel Görögország bibliai helyszíneit, illetve járta be Pál apostol II. missziós útjának Kavalától (Neopolisz) – Kenkreáig tartó szakaszát. A képekkel színesített előadásában bemutatta a korabeli helyszínek mai arcát, elmondta tapasztalatait, és több olyan településről is szót ejtett, melyek csak említve vannak a Bibliában.

Dr. Czégényi Dóra, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa zárta az előadássorozatot. Előadásában arról beszélt, hogy ifj. Wesselényi Miklós, a reformkor kiváló politikusa, tisztán látta, hogy a zsenge gyermekkorban ért hatások mennyire döntőek az ember életszemléletének kialakításában. Ezért óvodákat alapított és tartott fenn. Az első ezek közül a zsibói volt, ahova Sebestyén Sámuel került kisdedóvónak.

Az előadások között a kolozsvári Flautino együttes, azaz Vajas Emőke, Péter Orsolya és Móriczi Melinda, vezette be a közönséget a kamarazene rejtelmeibe és szépségeibe.

Ugyanakkor, a közönség megtekinthette azt a kiállítást, mely neves írók, költők arckép metszeteit tárták fel.

A rendezvénysorozat következő állomása a Művelődési Ház volt. Az előteret a Gyergyói Fotóklub ,,Jel-képek” című kiállítása foglalta el. Ezen kiállítás az érdeklődés középpontjába hozta a nemzeti identitásunkat évszázadokon át meghatározó jelképeket, szimbólumokat.

Ezt követően a gyergyócsomafalvi Mocorgók Néptáncegyüttes lépett színpadra a ,,Jerika kő legendája” című táncszínházi előadással. A fiatal táncosok előadásában megelevenedett a magyarok letelepülése a majdani Csomafalva területére Álmos és Jerika vezetésével.

Vasárnap, a délelőtti istentisztelet után, a ,,Zsibói Szoba” került megnyitásra a Magyar Házban. A kiállítás egy hagyományos, régi szoba berendezését és eszköztárát szemléltette. Fénypontja a zsibói hagyományos népviselet bemutatása volt, melynek megvarrását komoly kutatómunka előzte meg.

A két nap alatt lezajlott tevékenységek nem valósulhattak volna meg a Communitas Alapítvány, a Wesselényi Társaság, az RMDSZ helyi szervezete, a Zsibói Polgármesteri Hivatal, a Zsibói Helyi Tanács és magánszemélyek segítsége nélkül.

Külön köszönet jár mindezek megszervezéséért és kivitelezéséért Csatlós Sándornak, a Wesselényi Társaság elnökének, Sárközi Pálnak, az RMDSZ helyi szervezet elnökének, a helybeli tanácsosoknak, tanügyi kádereknek és a zsibói Református Egyháznak.

Bogdán Zsófia