Új kenyér ünnepe a Szilágyságban
,,Áldjad én lelkem az Úrat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.” Zsoltárok 103:2
A vasárnapi istentisztelet keretén belül református templomainkban a hívek hálát adtak Istennek áldásáért: -az új kenyérért. Ajándékba kaptunk mindent a Földön. Különösképpen hálával tartozunk azért, hogy a jó Isten megadja nekünk ,,mindennapi kenyerünket”.
Új búzából sütni először augusztusban lehet, ezért Új kenyér havának nevezik a hónapot, amely utolsó vasárnapja a reformátusoknál úrvacsorás ünnep: Új kenyér vagy Új zsenge napja.
,,Amikor szimbolikusan a kenyérért, akkor tulajdonképpen az egész év terméséért adunk hálát, amelyet Isten megáldott.”
Az Új kenyér ünnepén Szilágy megye 14 református gyülekezetében a Magyarok Kenyere Programban összegyűjtött búzából készült kenyér került az Úr asztalára úrvacsora osztáskor.
,,Azt mondom pedig: A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat. Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.” 2Korinthus 9: 6-7
Az új kenyér ünnepe alkalmából az Erdélystat elkészítette az ország búzastatisztikáját, amelyből kiderül, hogy Romániában 2,1 millió hektáron 9,1 millió tonna búzát, Erdélyben pedig 475,7 ezer hektáron 2,1 millió tonnát takarítottak be az elmúlt öt év átlagaként. Romániában tehát 4,3, Erdélyben 4,5 tonna volt az éves hektáronkénti termésátlag 2016–2020 között. A termésátlagot nézve Erdély régióin belül is megfigyelhetők különbségek: míg Észak-Erdélyben mindössze 3,5 tonna búza termett hektáronként, addig a Bánságban hektáronként 5 tonna a terméshozam a megfigyelt időszakban. A jelentős arányban magyarlakta régiók közül a búza éves termésátlaga Székelyföldön 3,7, Partiumban 4,0, Közép-Erdélyben 4,3 tonna/hektár. A termésátlag a síkvidéki, jellemzően nagyüzemi termelést folytató megyék esetében magasabb. Erdélyben üzemtípus szerint a búzatermés 49,6%-át az egyéni gazdaságok,1 50,4%-át a társas gazdaságok termelték az elmúlt öt év átlaga szerint. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Székelyföldön kiemelkedően magas arányban az egyéni gazdaságok aratták le a búza 89,8, illetve 86,0%-át. Közép-Erdélyben a búzatermelés 66,9%-át az egyéni gazdaságok takarították be, Partiumban pedig ez az arány 69,4%.
Támogatást kérnek az államtól a malom- és a pékipari munkáltatók a villamos energia árának „előzmény nélküli” megnövekedése miatt. Szerintük a kenyér drágulása elkerülhetetlen lesz, mert a búza ára is jelentősen emelkedett. A Malom- és Pékipari Munkáltatók Szövetségének (ROMPAN) elnöke elmondta, jelenleg egy tonna kenyérbúza 1100 lejbe kerül, és ilyen drága még soha nem volt ez a gabona augusztusban. Azt mondta, a kenyér előállítási költségeinek mintegy 50 százalékát képezi a búza ára, ezért a termék jelentősen drágulni fog a tél beálltával. Közlése szerint malom- és a pékipari munkáltatók kénytelenek lesznek megtenni ezt a lépést, ha el akarják kerülni a csődöt. Az ágazatot ugyanakkor a villamosenergia jelentős drágulása is nagyon nehéz helyzetbe hozza. Aurel Popescu szerint ilyen körülmények között a malom- és a pékipari munkáltatók csak úgy tudnak megmaradni a piacon, ha az állam villanyszámla-támogatást nyújt az ágazatnak. Közlése szerint már tárgyalt erről az energiaügyi miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy kidolgoznak erre valamilyen megoldást.
Sütő Attila