Wed. Oct 20th, 2021

Szilágysági vőfélyek a XII Magyar – Román Lakodalmas és Vőfélytalálkozón Pocsajban

Vőfélybot és zeneszó. Mindkettőből volt bőven szombaton Pocsajban, a 12. Magyar-Román Lakodalmas és Vőfélytalálkozón. A hagyományőrző rendezvényen a régi népszokásoknak megfelelően vezényelték le a lakodalmakat a ceremóniamesterek.

Egyre inkább virágkorát éli a vőfélyes esküvő, és nagyon sok ifjú pár dönt úgy: az étel-ital-helyszín mellett megadja a módját azzal is, hogy vőfélyt fogad, aki nem összetévesztendő a ceremóniamesterrel, s aki nélkül nem is olyan rég még elképzelhetetlen volt a falusi lakodalom, hiszen a vőfély tevékenysége nem csak a verselésre, anekdotázásra szorítkozott, hanem igencsak tág keretek között mozgott a lakodalmi előkészületektől kezdve a mulatság lebonyolításán át, mint egy zenekar karmestere, aki (habár mindenki ismeri a szólamát) összhangot teremt a zenészek játékában; felügyelve arra is, nehogy valami olyan hiba vagy mulasztás történjen, ami miatt aztán sokáig szó érné az ifjú párt s az örömszülőket, és biztosítja a jó hangulatot a pajzánságokkal bőven fűszerezett lakodalmi népköltészet kincseivel.

Részletesebben a vőfélytalálkozóról az idei Szilágyság 10. lapszámában olvashatnak.