Sun. Jun 26th, 2022

Szilágysági boszorkányperekről mesélnek a zilahi múzemban

Boszorkával szinte minden népmesében találkozunk, a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum új kiállítása viszont bemutatja, hogy léteztek és léteznek ezek a lények a fikció határain túl. A szilágysági boszorkányok valós történetei című kiállítás június folyamán még látogatható.

Már a kiállítás helyszíne is bizarr: a látogatókat a múzeum alagsorában, sötétített pincéjében várják a szilágysági boszorkák történetével, boszorkányos tárgyakkal, gyógynövényekkel, csontvázzal, varázsfőzetek és bájitalok receptjével. Keresztes Tímea muzeográfus a kiállításmegnyitón elmondta, a feljegyzések szerint a megye területén az 1700-as években 58 boszorkányper volt. Az esetek többségében magyar nevek szerepelnek, ám akkoriban a neveket elmagyarosították, ezért nem kizárt, hogy az Ilona, akár Ileana is lehetett.

Mint megtudtuk, 1714. március 5-én volt az első boszorkányper Kraszna vármegyében, amikor az ilosvai Király Gáspárné hivatalos eljárást indított Kallós Ilona ellen. A vallatások és tanúvallomások alapján Ilonát boszorkánysággal és ördögökkel való cimborálással vádolták meg. Kiderült, hogy Ilonát korábban is vádolták már boszorkánysággal. A tanúvallomásokat hallottakra vagy szóbeszédekre alapozták: „Hallottam Géresi Györgyné néném asszonytól, hogy őkegyelmének mondotta: ha engemet is megfognak, bizony olyan asszonyokat adok ki itt Ilosván, hogy más is megcsudálkozik rajta!”, ,,Én még ifjú legény koromban hallottam, az Varga István apja rosszul volt. Tobiásné azt mondta: Király Gáspárné csinált neki valamit pogácsában, s attúl járt úgy!” A bíróság alaposabb, de gyors kivizsgálást rendelt el Ilona ügyében, akit a vizsgálat alatt mindvégig tömlöcben tartottak – mesélte Keresztes Tímea.

A múzeum szakemberei újításra törekszenek, arra, hogy feltárják, körüljárják a kevésbé ismert, érdekes témákat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a mai társadalomhoz, aktuálisak, és felkeltik a mai ember érdeklődését. Ilyen téma a boszorkányság és a mágia is, amely az archeológusokat és az etnográfusokat is kutatásra ösztönzi. Ezúttal a szilágysági boszorkányperekről mutattak komplex képet, több perspektívából is megvizsgálták az eseteket, dokumentumokkal alátámasztva a középkorban történteket. Vannak témák, amelyeket kiállításon – ahol általában a tárgyak „mesélnek” – nehéz bemutatni, mint a jelenlegi tárlaton is, amely többnyire elbeszéléseken alapszik, és nehezen illusztrálható – mondta Corina Bejinariu igazgató.

A boszorkányperekről a https://maszol.ro/kultura/Segitokbol-ellensegek-kiallitas-dolgozza-fel-a-szilagysagi-boszorkanypereket honlapon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.