Fri. Mar 29th, 2024

RMDSZ: fellépünk az illegális legeltetés ellen

Első házként szavazott a szenátus arról az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetről, melynek célja az illegális legeltetés visszaszorítása. A jogszabálytervezet értelmében megbírságolják azokat, akik engedély nélkül, más személy tulajdonában lévő legelőn vagy mezőgazdasági területen felügyelet nélkül legeltetik az állatokat.

Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta: „erre a törvénykezdeményezésre azért volt szükség, mert az elmúlt években számos panasz érkezett az önkormányzatokhoz és hatóságokhoz a területtulajdonosok részéről, miszerint termőföldjük rongálódott, sok esetben használhatatlanná vált az illegális legeltetés miatt.” 

Az új jogszabálytervezet a gazdák által évek óta felvetett problémára ad választ, rögzíti a tehén-, juh-, kecske-, ló- vagy sertéstulajdonosok jogait és kötelezettségeit az állatállomány legeltetésével kapcsolatban. Ennek értelmében, a legeltetés idejének és feltételeinek meghatározásához a helyi önkormányzatoknak jóvá kell hagyniuk a legeltetésről szóló rendeletet, amely a település teljes közigazgatási területén lesz érvényes. Ezt követően a gazdák legeltetési engedélyt igényelnek, amely az állatokat felügyelő személy azonosító adatait, a legelő tulajdonosának adatait, illetve az engedély érvényességi idejét tartalmazza. Amennyiben illegális legeltetés gyanúja merül fel, bárki értesítheti a helyi hatóságokat. 

Fejér László Ödön Kovászna megyei szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának tagja rámutatott: „a legelőtulajdonosok számára fontos lépés ez az intézkedés, hiszen eddig nem volt törvényes eszköz arra, hogy fellépjenek a területeiken engedély nélkül legelő állatállomány betiltása ellen, emiatt olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják használni a termőföldeket. A törvénytervezet ugyanakkor bevonja a rendőrséget, csendőrséget és rendészeti szerveket, hogy az önkormányzattal együttműködve visszaszorítsák az illegális legeltetést.”

A jogszabálytervezet esetében a végső döntést a képviselőház hozza meg, majd az államelnöki kihirdetést követően léphet hatályba.