Tue. Jul 16th, 2024

Minden napra egy népi mesterség. Kézművestábort szerveztek a zsoboki gyermekotthon lakóinak

Hagyományőrző alkotótáborban vett részt mintegy harminc zsoboki diák a Kis Kézművesek projekt keretében. A helyi református egyházközség által működtetett Bethesda Gyermekotthon 7–16 éves lakói, valamint a helyi iskola néhány tanulója ötnapos sátortábor során belekóstolhatott a bútorfestés, hímzés, fazekasság és fafaragás művészetébe, ugyanakkor népdal- és néptánctudásuk is gyarapodhatott, közben pedig a tanulást is segítő finommotorikus készségeik is fejlődhettek.

Augusztus 15. és 19. közt a körösfői ifjúsági ház, a Malom udvarán sátorozott a csapat – már ezzel is kissé visszautazva az időben, hiszen manapság egyre kevesebb a sátortábor, az ide érkezők közül is többen aggódtak a körülmények miatt, végül mindenki élvezte a kalandot. A Nappal keltek és feküdtek, közben pedig tartalmas programok sora várta őket. Nap mint nap rácsodálkozhattak a kalotaszegi népművészetek szépségére, valamint saját két kezük és fantáziájuk alkotóerejére és határaira is.

A tábor célja egyrészt a népi hagyományokban gazdag Kalotaszeg ősi mesterségeinek bemutatása, közelítése a posztmodern világ által egyre erőszakosabban megszólított generációhoz, másrészt a tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, így a finommotorika és a kreativitás serkentése, valamint a hagyományokban és művészetekben rejlő szépség szeretetének megerősítése, nem mellékes célok ugyanakkor a minőségi kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek kipróbálása sem (pl. népi játékok, néptánc, természetközeli szabad játékok).

A két főszervező, a képzőművész Gál-Máté Anikó, a gyermekotthon nevelője és a gyermekotthon gyógypedagógusaként dolgozó Hadnagy Dalma arról is gondoskodott, hogy a hagyományos mesterségeket azok tehetséges művelőivel próbálhassák ki a résztvevők, előtte viszont háttértudásuk is bővüljön egy-egy elméleti bevezetés, szóbeli ismeretátadás révén.

A népi bútorfestésről és a fazekasságról Gál-Máté Anikó tartott előbb rövid előadást, majd vezette be a gyakorlatba is a diákokat. Mindenki hozhatott magával (illetve a szervezők is vittek) ki- vagy újrafesthető fatárgyat, legtöbben kis fadobozokat festettek, a nagyobbak viszont egy-egy széket, kisasztalt öltöztettek új színekbe. A bútorfestés mellett az agyagozás volt mindenki számára nagy kedvenc: sokan kipróbálhatták a korongot, készíthettek maguknak vázát, sótartót, csuprot, a kisebbek pedig kézzel formáztak maguknak apró játék- és dísztárgyakat (pl. járműveket, állatfigurákat, medálokat).

A faragó-napon a táborozók betekinthettek a kulisszák mögé: láthatták, hogyan készül Körösfőn, Korpos Attilánál és Antal Albertnél egy faragott sakktábla és annak tartalma, sőt: ők maguk is részt vehettek a munkafolyamatban, ajándékba kaptak egy-egy sakkfigurát is. Erről a hagyományos mesterségről és népművészeti ágról a zsoboki Gál Potyó István neves fafaragó beszélt a gyerekeknek, majd ő vezette a foglalkozást is. Legtöbben kis kopjafákat faragtak, bár az éles szerszámokat inkább csak a nagyobbaknak engedték kézbe venni, de a kisebbek is feltalálták magukat: „Vettek egy-egy követ vagy fadarabot, és volt ott egy domboldal, azt nekiálltak kifaragni. Ezt ők találták ki maguknak” – mesélte elismerően Hadnagy Dalma. A faragáshoz erő is kell, összpontosított figyelem és türelem, így voltak gyerekek, akik hamarabb feladták, és inkább az előző nap megkezdett egyéb alkotásukat folytatták, vagy akár másét fejezték be. De hát ezt is fontos megtanulni, hogy nem mindenki ugyanabban ügyes, nem mindenki ugyanabban leli kedvét, és ez így rendben is van, ugyanakkor valamilyen szinten mindenki képes beletanulni ebbe-abba, ha nem ijed meg a kudarctól, hanem újra meg újra próbálkozik.

A varrás is jobban megosztotta a csapatot a tűhasználat nehézsége miatt, de míg a kisebbek egy-egy könyvjelzőt hímeztek (vagy kezdtek el), addig a nagyobbak kivarrtak egy-egy kicsi terítőt is a Bethesda Gyermekotthon nevelőnője, Korpos Irén irányítása alatt. A kapcsolódó elméleti előadást Gál-Máté Anikó tartotta.

A felsorolt tevékenységek mellett a bogozást és gyöngyfűzést is lehetett gyakorolni, ezek igen népszerűek voltak, a karkötőket büszkén viselik tulajdonosaik, és ugyanolyan büszkén hozták haza magukkal festett ládikáikat, agyagtárgyaikat, kopjafáikat is a kis kézművesek. Visszajelzések tükrében sokaknak ez volt a nyár legjobb tábora, és jövőben is szívesen részesei lennének. „Ha igény és lehetőség lesz rá, akkor szerintem érdemes a jövőben is gondolkodni a tábor folytatásán, hiszen sok kis apró kéz megtalálta a hozzá illő, hozzá közel álló népi mesterséget” – fogalmazott Gál-Máté Anikó. „A magot, úgy érzem, elhintettük, amit átadni lehetett, egy ilyen tág területen belül, átadtuk.  Mivel egy-egy mesterség alapos megismeréséhez igen kevés időnk volt, így amit csak lehetett – az alapokat, technikákat, motívumokat, munkafolyamatokat – összegyúrtuk és megkóstoltattuk a gyerekekkel, hátha később valamelyikükben felébred a vágy jobban megismerni a hagyományokat” – folytatta a tábor egyik főszervezője.

A felsorolt ülőmunkák után minden napra kijutott a mozgásból is, nem csak a szabad óráknak köszönhetően, hanem Péntek Rita és Kiss Benjámin körösfői fiatalok jóvoltából is, akik naponta két órán át néptáncot tanítottak, külön a kicsiknek és a nagyobbaknak. A pénteki zárónapon a táborozók hozzátartozói is megcsodálhatták a népviseletbe öltözött gyerekek táncát és a tábortűz körül naponta gazdagodott népdaltudásukat, amelyet a zsoboki kántornő, Szilágyi Ágnes gyarapított kitartóan. 

A tábor minden napja testet és lelket melengető együttléttel indult és zárult: este tábortűz zárta a napot, reggel torna és áhítat indította. Az áhítatok általában kapcsolódtak az aznapi tevékenységhez, valamennyi közös üzenete pedig így foglalható össze: „Mi az Úristen keze munkái vagyunk, arra vágyik, hogy egyre szebbé, jobbá formáljon minket, hogy igazi műalkotásokká váljunk az Ő kezében” – mondta Hadnagy Dalma szervező.

A Zsoboki Bethesda Egyesület és a Zsoboki Református Egyházközség szervezte tábor létrejöttét Szilágy Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány támogatta.

Zsigmond Júlia