Thu. Oct 24th, 2019

Megjelent a Hepehupa 3. száma

Ajánló

Azt hiszem, a Hepehupa folyóirat fő vonzereje mindig is az előnyös vizuális megjelenítésben rejlett. Erre a július−szeptemberi, 3. lapszámban is igyekeztünk figyelni, és harminckilenc kisebb-nagyobb grafikával, fotóval illusztráltuk a lap belső terét. Közülük néhai Plugor Sándor sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotásai, Sallay Márton szilágysomlyói származású grafikus művei és Veres Erzsébet sarmasági magyartanár fotói szerepelnek számottevőbb mennyiségben. Lapunk borítójára Rózsa Róbert zilahi festőművész alkotásaiból válogattunk egy csokorra valót.

Megnyugvással könyveljük el, hogy idei 2. és 3. számunkban már kikristályosodott az a lapszerkezet és rovatbeosztás, amit lapunk szerkesztőtanácsával egyetértésben ideálisnak gondoltunk olvasóink számára. Áramlatok rovatunkban igyekeztünk a fiatal és a középkorú irodalomkedvelőket egyaránt megszólítani, ezért szerzőinket is többnyire ezekből a korosztályokból toborozzuk. Természetesen vannak fiatalos középkorúak és elmélkedő kedvű fiataljaink is, de hát a kivétel csak a szabályt szokta erősíteni. Ebben a lapszámban Gódza Csilla, Lucaciu Marcel, Pethő Loránd, Simonfi István, Vermesser Levente és Vicsai Zsolt versei mellett Koppányi Ádámnak, a tehetséges nagyváradi középiskolás diáknak a hangulatos debütversei is olvashatóak; prózával a már ismert szerzőink – Covaciu Norbert, Kiss Lehel, Veres Piroska – mellett a szintén nagyváradi Repkő Ágnes jelentkezik, aki egyébként főállásban egy aranyos kislány édesanyja. Vizuál rovantunkban Deák Ferenc Loránd kézdivásárhelyi magyartanár rajzolja meg Plugor Sándor pályaképét. Periszkóp rovatunk minitanulmányai, jegyzetei − Bogdán Ágnes: Az ember tragédiájának előzményei; Demény Péter: Az aktív sokszínűségről címmel −, de interjúi is a korszerű szellemi tájékozódást kívánják elősegíteni. Nézőpont rovatunkban főleg kritikákat közlünk, ezúttal László László tanár úr és Covaciu Norbert tollából, de itt jelentettük meg Nyáry Krisztián budapesti művelődéstörténész írását is, aki azoknak a magyar nőknek az életét mutatja be dióhéjban, akik közül bárki szerepelhetne egy-egy magyar bankjegyen.

A történelmi múltat ismertető-kutató Gyökerekben Lőrinczi Dénes, a Kovászna megyei Bod Péter Könyvtár munkatársa közöl könyvismertetőt az első világháborús propagandagépezetről, Bekő N. Ildikó zilahi prózaíró pedig a második világháborús sajtó anyagaiba enged bepillantani egy rövid jegyzetben. Szintén ebben a rovatban jelentettük meg Cioban Victor román művészettörténész írását a zilahi Vigadó nagytermének mennyezetéről, valamint Kovács Kuruc János írását, melyben a bogdándi tudós tanárra és népművelőre, Sipos Lászlóra emlékezik. Kuruc tanár úr írását egy, a Sipos László-i hagyatékból előkerült rövid tanulmány követi, majd Szabó Attila múzeológus-képzőművész számol be a désházi fazekasság múltját feltáró zilahi kiállításról. Az Oral history rovatban folytatódnak Bódizs Edithnek a nagymamájával készített interjúi, Terra rovatunkban pedig Veres Piroska angliai turistalátványosságokról ír.

Reméljük, hogy akik kézbe veszik lapunkat, találnak benne kedvükre és épülésükre való olvasmányokat!

 

a Hepehupa szerkesztőségének nevében

Vicsai Zsolt főszerkesztő