Sat. Nov 28th, 2020

Kelemen Hunor: Az egyik kezünkkel védekeztünk, a másik kezünkkel építkeztünk

A decemberi parlamenti választások kampányában beszélgettünk Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével

– Nehéz időkben összefogunk! Ez az RMDSZ egyik jelszava ebben a kampányban. Elnök úr, nemrég azt nyilatkozta, hogy az összefogás üzenete fontosabb a matematikánál…

– Az összefogásnak hosszú története van, 2008-ban próbáltunk először egy megállapodást tető alá hozni, akkor nem sikerült. 2009-ben viszont már igen, akkor Markó Béla Tőkés Lászlóval egyezett meg, és így lett listavezető Tőkés László az RMDSZ európai parlamenti listáján. 2014-ben ismét megegyeztünk a Magyar Polgári Párttal az európai parlamenti választások, 2016-ban pedig a parlamenti választások előtt.

Megvan az ideje a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak

– Mindig van időszak, amikor versenyezni kell, ilyen az önkormányzati választások. Amióta megalapították az RMDSZ ellenében a kis pártokat, mindig volt verseny. És megvan az ideje az összefogásnak, pl. parlamenti választáskor. Ezt az elvet követjük már jó ideje. A matematika arról szól, hogy kinek mekkora a támogatottsága, ki milyen mandátumszámot tudott szerezni az önkormányzati választásokon. Azokból a mandátumszámokból kiindulva, amelyek a 2020-as önkormányzati választás után az RMDSZ, illetve az MPP és EMNP arányait jelentik, akár el is tekinthettünk volna az együttműködéstől, nem lett volna feltétlenül szükséges a két bejutó parlamenti helyre vonatkozó kérést elfogadni, és akkor a matematika érvényesült volna. De ilyenkor egyrészt annak, akinek a támogatottsága nagyobb, tudnia kell nagyvonalúnak lenni, másrészt pedig a matematikát a közös érdek fölül tudja írni. Ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedekben a romániai magyar emberek milyen elvárásokkal fordultak a politikusaik felé, akkor az egyik éppen arra vonatkozott, hogy a közös ügyek érdekében legyen összefogás. És a parlamenti választás egy ilyen közös ügy. Ez az, amit én magam értek azalatt, hogy megvan az ideje a versenynek, és megvan az ideje az együttműködésnek.

– Az RMDSZ Románia összes megyéjében és külföldi szavazókörzetekben is állított jelöltet. Mit gondol, elnök úr, az összefogásnak mekkora felhajtóereje lesz?

– Ezt legalább két oldalról kell nézni. Az egyik: az RMDSZ mindig is állított jelölteket a Kárpátokon túli megyékben, választókerületekben. Ez természetes, mert mi egyrészt arra „szerződtünk‟, hogy a romániai magyarokat képviseljük, másrészt meg, hogy az ország általános érdekeihez is hozzászólunk. Ezért természetes, hogy ahol szavazni lehet a parlamenti választásokon, ott vannak jelöltjeink. Így mindig volt egy-két mandátumunk a Kárpátokon túli régiókban.

Az összefogás felhajtóereje a második perspektíva. A mozgósítás az összefogás által könnyebb, sikeresebb lehet. Mindig voltak, és talán lesznek olyanok mindig, akik nem szavaznak ránk, de egy egymillió-száz, egymillió-kétszázezres magyar közösség esetében ez szinte természetes. Ez 2020-ban is valószínűleg így fog működni. Az embereket ebben a nehéz időszakban tudnunk kell megszólítani, és az összefogás megadja a keretét annak, hogy a világjárvány közepette mit tudunk ajánlani. Mi az összefogást tudjuk ajánlani, rajtunk múlik, hogy ezt megtegyük, és ezáltal az emberek biztonságérzetét növeljük. A koronavírus-járványt nem tudjuk megakadályozni, a kormány helyett nem tudunk dönteni. Nem tudjuk mi magunkban eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek az erőinket meghaladják. De amit mi el tudunk dönteni, abban nekünk meg kell tenni a részünkről lehetséges lépéseket ahhoz, hogy az emberek jó szívvel vagy jó kedvvel menjenek el szavazni. Az összefogás, azt hiszem, ezt az irányt mutatja.

Az összefogás megadja a keretet

– A helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen Soós Zoltán győzelme is az összefogás eredménye. Véleménye szerint van-e ennek mozgósító ereje a parlamenti választások esetében?

– Marosvásárhelyen sok minden kellett ahhoz, hogy győzni lehessen. Soós Zoltán RMDSZ-jelöltként indult, aztán menet közben döntöttünk úgy, hogy függetlenként folytatja a választási kampányt azért, hogy az összefogást tudjuk megteremteni, hogy Marosvásárhely 20 év után tudjon váltani. Legyen remény a változásra. És ez jó döntés volt. Ez most is így van: az összefogás megadja a keretet. De kellenek hozzá hiteles jelöltek, jó válaszok a kérdésekre, és kell egy jó program. Ha ez mind adott, akkor az összefogás képes mozgósítani, képes elvinni az embereket az urnákhoz.

A tét: ott leszünk-e, ahol döntéseket hoznak…

– December 6-nak mi a tétje?

– Az, hogy a parlamenti képviseletet meg tudjuk-e tartani, tudjuk-e erősíteni, és ott leszünk-e, ahol döntéseket hoznak. Mindig ez a tétje a parlamenti választásoknak. Minden RMDSZ-re leadott szavazat hasznos szavazat. A következő időszakban is nehéz döntések előtt áll az ország, és nem lenne jó, ha megkerülhetők lennénk. Akkor vagyunk erősek, ha nem lehet bennünket megkerülni. Ez a tétje a parlamenti választásoknak. Nem is az öt százalékot kell célul kitűzni, hanem azt kell mondani, hogy 2020-ban miért ne lehetne elérni 500 ezer szavazatot. Mutassuk meg, hogy erős közösség vagyunk! Túl a parlamenti matematikán, van ennek egy erős tömeglélektani oldala is: egy csökkenő, gyengülő közösségként látjuk magunkat, és így látnak bennünket? Vagy az önképünk az, hogy erős közösség vagyunk, tudjuk, mit akarunk, és hogy ehhez milyen eszközeink vannak? A parlamenti eszköz az, hogy ott kell lenni, ahol a döntések születnek. Mint minden választásnak, így az idei parlamenti választásnak is az a tétje, hogy ki fog kormányozni. A parlamenti politika egyik velejárója, hogy a kormányzati eszközt is maga elé tűzi. Nem mindig jön össze: 2014 óta például nem vagyunk kormányon, de soha nem zárkóztunk el a kormányzati szerepvállalástól. Ha megkerülhetetlenek vagyunk, az pluszerőt ad nekünk. Ez az igazi tét a közösség szempontjából.

Kihívásokkal teli négy esztendő volt

– Ha mérlegre tesszük az elmúlt négy évet, mit mutat a mérleg?

– Mutat legalább két dolgot: az egyik az, hogy ebben az időszakban hihetetlenül sok pert indítottak a nyelvhasználat és a közösségi szimbólumok használata ellen. Ezért is próbáltunk tisztább helyzetet teremteni a törvényhozásban, hogy nyelvhasználati, oktatási kérdésekben előrelépjünk. Nehéz időszak volt: ilyen példa az Úzvölgye, vagy Klaus Iohannis ámokfutása, amikor a magyar nyelvet gúnyolva szállt be egy olyan politikai háborúba, melyben nem volt keresnivalója, de volt még számos olyan kérdés, amelyeket az elmúlt években nap mint nap megtapasztalhattunk. Kihívásokkal teli négy esztendő volt, de talpon maradtunk.

Közben a parlamentben is értünk el eredményeket mind az oktatási törvény módosításával, mind szociális és egészségügyi téren, de értünk el eredményeket a kisebbségi jogok, az anyanyelvhasználat, az anyanyelven való tanulás kérdésében. Ez megint csak azt mutatja, hogy ha van egy erős parlamenti frakciónk, akkor képesek vagyunk talpon maradni, és ha lassabban is, de haladni. Olyan négy év volt, amikor kétkezi munkát végeztünk: az egyik kezünkkel védekeztünk, a másikkal építkeztünk. De ha nem vagyunk ott, védekezésre sem lett volna erőnk, nemhogy építkezésre. Az elmúlt négy év pontosan megmutatja, hogy ha a parlamenti képviselet meggyengül, mire lehet számítani.

– Melyek a következő időszak prioritásai, tervez-e kormányzati részvételt az RMDSZ?

– Két nagy fejezete van a programunknak: az egyik a nemzeti identitás megőrzéséhez, megerősítéséhez kapcsolódik. Ez a következő négy évben is prioritás. Ez nem mond semmiben ellent annak, hogy a másik területen pedig a modernizációs, az életminőséget javító és a biztonsághoz kapcsolódó közpolitikákat tűzzük ki célul. A második csoportban első helyen az egészségügy van és az emberek biztonsága. Egy olyan járvánnyal állunk szemben, amelyről keveset tudunk, és senki nem meri megígérni, hogy holnap, holnapután véget ér. Meg kell tanulnunk együtt élni vele. Tehát az egészségügyi rendszer fejlesztése az első számú prioritás. Utána rögtön a gazdaság, a munkahelyek, beruházások, hisz ahhoz, hogy az ember tervezni tudjon, szüksége van arra, hogy ne folyamatosan a munkahelye miatt aggódjon. Ezért a nagy infrastruktu-

rális beruházásokat tartjuk prioritásnak. A harmadik nagy prioritás a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Nem szabad elszalasztani a 2020-tól kezdődő európai uniós költségvetési lehetőségeket, hogy fejlesszük a mezőgazdaságunkat, és a kiszolgáltatottságunkat csökkentsük. Beruházásokkal, a kis- és középvállalatok támogatásával hihetetlenül sok területen fejlődhet az ország. Ezután következnek a regionális projektek.

Kormányzati szerepvállalás – nem bármi áron

A kormányzati szerepvállalástól nem zárkózunk el, de nem bármi áron vállaljuk. Nem az ördögtől való, hisz minden politikus arra törekszik, hogy programjának jelentős részét megvalósíthassa. 2014 óta nem voltunk kormányon, pontosan föl tudjuk mérni, mit jelent kormányon kívül lenni, és mit jelent kormányzati eszközöket használni. A magyarellenes kirohanásokat is könnyebben lehet kezelni kormányon belülről, és a közösségi érdekeket is másképpen lehet a kormányzati eszközökkel képviselni. De hogy december 6. után mi fog történni, azt nehéz megmondani…

rmdsz.ro