Mon. Aug 15th, 2022

Határ a csillagos ég és még annál is tovább

„Örökké fiatal vagyok, és úgy érzem, tényleg nincs határ.” – énekelik a refrénben a The Harmonies-lányok. Kántor Kamillával beszélgettünk a debütáló dalukról, a próbákról és a jövőbeni terveikről.

Az új dalotok címe Nincs határ, ami egy kicsit szabadon is értelmezhető, több mindenre is gondolunk hirtelen. Honnan jött az ötlet?
Ezt a nyári, bulizós dalt már az X Faktor alatt kezdtük el írni. Ezután ke­resett fel minket Pribelszki Norbert producer, aki kisegített minket, nemcsak a szövegírásban, hanem a hangszerelésben is. A dalunk főként a szabadságérzetről szól, arról, hogy tehetsz bármit, amit akarsz, mert szabad vagy, nincs előtted leküzdhetetlen akadály.


Milyen volt a munkafolyamat, a közös dalszövegírás?
Eleinte nehéz volt megtalálni azt a közös hangot, ami mindhármunknak tetszik. A tapasztalatainak köszönhetően Norbi már egyből tudta, hogyan álljon hozzánk, úgy érzem, könnyű volt neki velünk dolgoznia. Harmadik nekifutásra lett meg a szöveg végső változata, utána fel is vettük a stúdióban.


Hogyan szoktatok próbálni?
Kicsit nehézkes, ugye, hiszen én paniti vagyok, a lányok pedig Magyarországon élnek. Nem azt mondom, hogy lehetetlen közösen gyakorolni, de egyértelműen nehezebb, mint más csapatoknak, akik egy helyen vagy közel élnek egymáshoz. Szerencsére mindhárman rugalmasak vagyunk ezügyben.


Milyen nálatok egy próba?
Az énektanárunkkal, Mártival – aki az X Faktor alatt is tanított minket – nagyszerű együtt dolgozni. Mindig kedves hozzánk, sokat viccelődünk, de vannak komoly pillanatok is. A tábor óta dolgozik velünk, mindenben segít, tudja, kinek mi az erőssége, gyen­gesége, ezeken sokat segít és kihívások elé is állít. Szeretek együtt dolgozni a lányokkal, szerintem attól vagyunk különlegesek, hogy mindig pozitívak, vidámak vagyunk, és látszik rajtunk, hogy mi tényleg szeretünk énekelni, és nemcsak azért éneklünk, hogy az a dal el legyen énekelve. Úgy érzem, szeretettel és hálával csináljuk azt, amit csinálunk.


Hogyan fogadták az emberek az új dalt?
Ahogy észrevettük, elég jól fogad­ták az első közös dalunkat. Persze van egypár rossz vélemény, de nem tetszhet mindenkinek minden, mindenkinek megvan a maga ízlése, a maga véleménye. A verseny alatt megtanultuk, hogy nem kell figyelembe venni a rossz kommenteket és a rossz embereket, hiszen ezek vagy irigységből, vagy azért íródtak, hogy te, mint előadó, rosszul érezd magad.


Mi a tervetek a jövőre nézve?
Idén nyáron szeretnénk fellépések­re járni, de ami a legfontosabb, hogy mindenképpen közösen szeretnénk folytatni. A kiesésünk után Budapesten maradtunk pár napot, volt időnk gondolkodni. Persze szomorúak voltunk a kiesés miatt, de egyáltalán nem merült fel bennünk az, hogy külön megyünk.


Mennyire szeretnétek megmaradni ennél a stílusnál? Tervben van, hogy valamilyen más zsánerű dallal jösztök a közeljövőben?
Úgy gondoltuk, az első szám egy vidámabb, pörgősebb dal legyen, ami­vel úgymond berobbanunk az emberek kedvencei közé. Mindenképpen szeretnénk majd egy érzelmesebb, meghatóbb, líraibb dalt is.

Kabai Krisztina