Báthory Napok: közös áldozattal lehet csak maradandót építeni
Idén 30 éves a Báthory István Alapítvány, mely megalakulásának évében rendezte meg az első Báthory Napokat a szilágysági Magura alatt lévő Szilágysomlyón, hét éve a város híres szülöttjének, Báthory István fejedelem tiszteletére a város önkormányzata ezzel párhuzamosan megrendezi a Báthory Festet.
A négynapos Báthory Napok gyermekprogrammal, kulturális előadással és a cserkészek vándorkiállításával kezdődött, pénteken a hivatalos megnyitót követően a szilágysomlyói Lőrincz Attila képzőművészeti kiállítására és tudományos „retro” konferenciára került sor.
Konzuli köszöntő, a helyi magyarságot reprezentáló alkotások
A megnyitón Simon Előd István konzul elmondta, nemcsak a múltra kell emlékezni, a jelent is ünnepelni kell. Amit a Báthory Alapítvány ebben a városban 30 éve végez, az „nemzetépítés a javából”. Azt kívánta, hogy a 30. évforduló alkalmából töltődjenek fel lelkileg, ápolják a kapcsolatokat, és az emlékezés lángja örökre megmaradjon a szilágysomlyóiak szívében, és mindig, minden körülmények között, a nehézségek idején is tudjanak ünnepelni és emlékezni a nagy fejedelemre.
Kovács Zoltán, az alapítvány elnöke Ady szavaival élve kiemelte: ,,akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek”, és ezelőtt 30 évvel az alapítók, az elődök mertek. Az alapítvány a jelenben határokon átívelve minden emberhez szól, és egy összetartó erőt jelent, minden korosztályt összefogott, és reméli, hogy ez így lesz a jövőben is.
Egy élet munkája van ebben az alapítványban, mondta Dr. Széman Péter, aki 26 évig volt az alapítvány elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. Visszatekintésében elmesélte, a 30 év úgy elrepült, mintha a tegnap lett volna, amikor legelőször Balogh Ferenccel és Kovács András művészettörténész tanárral arról beszéltek, hogy mit kellene tenni a Báthory-vár és a fejedelem emlékének ápolása érdekében. Azt javasolták, hogy avassanak egy emléktáblát a római katolikus templom falán román és magyar nyelven, és bár ennek akkor nagyon sok akadálya volt, mégis sikerült véghezvinni. „Óriási esemény volt, és óriási lelki elégtétel mindenkinek, hogy a magyarság 1993-ban meg tudta mutatni magát. Azóta eltelt 30 év, sokat gyarapodtunk, sokat fejlődtünk, de a szilágysomlyói tettre kész emberek nélkül nem lehetett volna semmit sem véghezvinni” – mondta. Ilyenkor összefogott a város magyarsága azért, hogy megmutassa magát, hogy igenis itt vannak ebben a városban, építik ezt a várost, szerves részei, és hoznak egy történelmi múltat.
A történelmi múltat Lőrincz Attila festményei is bemutatják, kiállításának címe: Somlyói utcák, terek – pasztell alkotások. Birta Roland képzőművész elmondta, a művészt a rajzolás már gyermekkorában vonzotta, ezért autodidakta módon képezte magát. Nagyapjától megörökölt néhány megkezdett festményt, ezeket kezdte átfesteni. A kiállított képek a város egy letűnt korszakát ábrázolják, ha ismerjük a várost, akkor tudjuk, hogy ezek a képek a szilágysomlyói közösséget, magyarságot reprezentálják, és ezek fontos épületek számunkra, mind magyar vonatkozásúak.
Az eseménysorozatról részletesen a https://maszol.ro/kultura/Bathory-Napok-kozos-aldozattal-lehet-csak-maradandot-epiteni honlapon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.