Fri. Mar 29th, 2024

Tanulmány a vidék és a város közötti fejlődési különbségekről. Borbély László államtanácsos: a romániai lakosság mindössze 28%-a rendelkezik alapvető digitális ismeretekkel, ez a legalacsonyabb arány az EU-ban

A Victoria Palota adott otthont kedden a Romániai Fenntarthatósági Nagykövetség (ASR) által készített „România cu un singur chip” elnevezésű tanulmány bemutatójának. Az eseményt a kormányfőtitkárságon belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztállyal együttműködésben szervezték meg.

A rendezvényen köszöntőbeszédet mondott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. „A tanulmány a város és a vidék közötti fejlődési szakadékra mutat rá, amelyet lehet csökkenteni, ha jól átgondolt közberuházásokkal segítjük a felzárkóztatást. Az az ország élhető, ahol a vidéki környezetben élők életkörülményei semmivel sem rosszabbak, mint a városon élő embereké, ahol a fontos infrastrukturális beruházások az emberek szükségleteire válaszolnak és itthon tartják a fiatalokat. A fenntartható fejlődéshez mentalitásváltásra is szükség van. Ez korszerű, versenyképes és inkluzív oktatás nélkül nem lehetséges. Az új oktatási törvénytervezetek ennek az alapját teremtik meg” – fogalmazott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.

A Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora, Borbély László államtanácsos a konferencia megnyitóján az összehangolt cselekvés szükségességéről beszélt, és felhívta a figyelmet Románia fejlődése szempontjából aggasztó mutatókra. „Az adatok azt mutatják, hogy a korai iskolaelhagyók aránya Romániában a legmagasabb az Európai Unió szintjén, ötből egy fiatal nem dolgozik, és nem is tanul. A lakosság mindössze 28%-a rendelkezik alapvető digitális ismeretekkel, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Ezeket az adatokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Számos területen jelentős fejlődési különbség van a város és vidék között, és a ma elindított tanulmány szembesít bennünket a jelenlegi helyzettel. Az a fontos, hogy tudjuk, hol kezdjük az építkezést. Ismerjük a 2030-ig szóló menetrend által meghatározott irányt és annak céljait. Romániának megvan a Fenntartható Fejlődési Stratégiája, ehhez megvan a Cselekvési Tervünk, és mindannyian motiváltak vagyunk, mind a köz-, mind a magánszféra, és az egész civil társadalom, a Fenntartható Románia megszilárdítására” – mondta Borbély Lászó.

Az ország 17 megyéjében a vidéki gyerekek kevesebb mint fele érettségizett sikeresen 2021-ben. 2022-ben 15 megyében hasonló a helyzet. Ugyanakkor országos szinten a vidéki térségekben 66 emberből 1 részesül szociális segélyben, hatszor több, mint a városokban. Az eltérések akkor is lényegesek, ha a munkanélküliek számáról vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről beszélünk. 18 megyében vidéken maximum 50 lakosból 1 munkanélküli, az ország 16 megyéjében pedig vidéken csak egy orvos jut 2000 vagy több lakosra, vagyis több mint 11-szer kevesebb, mint az országos átlag a városban. Ez csak néhány a tanulmány eredményei közül, amelyek teljes egészében megtalálhatók ezen a platformon.