Tue. Jun 15th, 2021

Kis magyar község, nagy megvalósításokkal – a szilágysági Debrenben jártunk

A rendszerváltás előtt a falurombolási, falurendezési tervben több Szilágy megyei magyar település is szerepelt. A Debren községhez tartozó falvakat össze akarták vonni, a szőlőhegyeket megszüntetni, a lakosokat a községközpontba, a polgármesteri hivatallal szemben lévő két tömbházba akarták költöztetni. A terv meghiúsult, és mára a községközponthoz tartozó négy magyar település, Doba, Szilágyszentkirály, Vérvölgy és Nagymon szépen fejlődik. Mindenhol aszfaltozott utak, utcák, betonozott sáncok, kiépített infrastruktúra, felújított épületek, és legendákkal övezett falvak gazdagítják a községet.

 

Bogdán Ferenc István polgármester a tavaly a második mandátumát kezdte. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondta, a legnagyobb hátrányuk, hogy hat kis település tartozik hozzájuk, és a lakosok száma kevés. Ezért a pályázatokat is nehezebb megnyerni, és többnyire akkor van esélyük, ha még három községgel, Szilágyszeggel, Nyirsiddel és Cigányival társulnak. Így tudták az 50 km hosszú községi út leaszfaltozását is elérni, ami folyamatban van, most zajlik a hidak elhelyezése, sáncok kibetonozása. A kivitelezés már 80 százalékban megvalósult, tavaly márciusban kezdtek hozzá, a megállapodás szerint november végén befejezik – ismertette a polgármester.

A községközpontban, Debrenben európai uniós alapból kápolnát építenek, 70 százalékban elkészült, már tető van az épületen. A tavaly tették le az alapot, remélik, hogy ez év november elsejére, halottak napjára átadhatják.

Az Országos Településfejlesztési Programból (PNDL) felújították a 0-VIII osztályos román tagozatú iskolát, egy általános takarítás szükséges még, és beköltözhetnek a diákok az épületbe. Nagy munka volt ez, mondta Tóth Sándor alpolgármester, mert csupán a régi falakat hagyták meg, minden mást kicseréltek, lecseréltek. Új tetőt tettek, nyílászárókat, és korszerű berendezési tárgyakkal, padokkal, bútorokkal ruházták fel az épületet. A teljes felújítás 950 ezer lejbe került, tette hozzá, viszont megérte, mert minden gyerek megérdemli, hogy korszerű körülmények között tanulhasson.

A községnek van egy orvosi rendelője és egy román anyanyelvű orvosa is, ő fogadja hétköznaponként a pácienseket. Amennyiben egy új orvos érkezne, szolgálati lakást biztosítana az önkormányzat, csak maradjon a településen, és lássa el az 1643 lakosú községet, melyből 80 százalék magyar ajkú.

A születések aránya visszaesőben van, nem születnek gyerekek, viszont az elvándorlás megállt, nem mennek el a lakosok, mint a 90-es évek elején. Akkor nagyon sokan kiköltöztek Magyarországra, most már egyre kevesebben hagyják el a szülőföldjüket. Jelenleg egy stagnálás van, amennyi fogy, annyi jön is, vagy visszaköltözik, vagy ideköltözik – ismertette Nagy Mihály helyi református lelkész.

A községben kevés a munkalehetőség. Amig működött a helyi gombapincészet, 20-25 embert foglalkoztatott, de bezárt, most legtöbben Zilahra ingáznak, ott dolgoznak, vagy az építkezésben, sokan viszont Szilágynagyfaluban a gombászatnál, néhányan pedig a debreni szeméttelepnél.

 

A Kisdobából és Nagydobából lett Doba település

A két Dobát egy domb választja el. Nagy Mihály 22 éve szolgál református lelkészként a már összevont településen. Elmondása szerint 1972-ben a két falu hivatalosan egyesült, de az adminisztrációt tekintve voltak hiányosságok, mert két azonos házszám volt, egyik Kisdobán, a másik Nagydobán. Ezt 2010-2012 között megoldották, de a lakosokat, főleg az azonos nevűeket a mai napig a településhez kötik.

A dobaiak a régi időkben versengtek egymással, tartották a távolságot, mígnem az 50-60-as évekbe, amikor Kisdobán az iskola olyan rossz állapotba került, hogy a tanulók kénytelenek voltak átjárni Nagydobára, megtörtént a közeledés. A közös iskola összehozta őket. „Az én időmben sokszor bábolnai felkelés volt a két település között” – mondja nevetve a polgármester, de mára már létrejött a kiegyezés.

Hivatalosan, a magyar térképeken a két település Nagydoba elnevezés alatt szerepelt. Az évek során a kisdobaiak kinőtték magukat, Nagydobáról a 70-es években elköltöztek a városokba, így mára a lakosok aránya megváltozott. Népességileg Kisdoba nagyobb lett, Nagydoba kisebb.

Jelenleg 550 lelkes a két település, tudtuk meg a lelkésztől. A 150 férőhelyes 1876-ban épült nagydobai templomot 10 éve felújították, tetőcserétől kezdve, falak rendbetételéig, és új padokkal látták el. A 200 éves kisdobai templom viszont használhatatlan állapotban van, valószínű már nem lehet felújítani. Nagy Mihály lelkész elmondta, készítik a dokumentációt, de előreláthatóan többe kerülne a felújítás, mint az újjáépítés, mert nagyon megrepedtek a falak, főleg az utóbbi három év szárazsága miatt, és a templomnak nincs egy biztos alapja. A templom tornyát meg lehetne menteni, mert az 100 évvel később épült, az egy külön szerkezet.

 

 

A közösségi ház összeköti a dobaiakat

A két település közös határában helyezkedik el a református közösségi ház, ami mind lelki szempontból, mind fizikálisan összeköti a két település református híveit, mert a téli időszakban mindenki oda jár istentiszteletre.

,,2013-ban nyertük meg az első egyházi pályázatot. A román kultuszminisztérium akkor 30 ezer lejt adott, a következő évben még 40 ezret, a két éves támogatásból letettük az alapot, és elkezdhettük a községi ház felépítését. Az évek folyamán rendszeresen pályáztunk, a román államtól 380 ezer lejt, Németi Gergely dobai származású gombatermesztőtől, a Boglar Champ tulajdonosától 250 ezer lejt kaptunk, akinek hathatós támogatása nélkül nem épülhetett volna fel a gyülekezeti ház. Ezen kívül a magyar kormány, a megyei tanács és a helyi önkormányzat is segített, a hívek a fűtésrendszer kiépítéséhez járultak hozzá” – ismertette a lelkész. Eddig 800 ezer lejt költöttek az épületre, ebből 746 ezer pályázati rész.

 

Az épület kívülről elkészült, belülről is két szint, folyamatban van a harmadik szintnek, a lelkészi lakásnak, vendégszobáknak a belső rendbetétele, de ahhoz újabb támogatásra lenne szükség. Az alsó részben, az alagsorban vallásórát szoktak tartani, ott van az ifjúsági terem, az illemhelyiségek, a konyha a gyülekezet számára, ha rendezvények vannak, és ott található a garázs valamint a kazán is. A második szinten, a földszinten helyet foglal egy 150 m2 nagyterem, ahol az istentiszteleteket tartják a kisdobaiak és a nagydobaiak számára vasárnaponként, a téli időszakban novembertől márciusig. Mivel a kisdobai templom használhatatlan, számukra minden vasárnap ott zajlik az istentisztelet. Egy éve a dobai kisiskolások is ott tanulnak, mert az oktatási intézmény felújítás alatt van, ezért átköltöztették a teljes iskolát az alsó szintre.

 

Fejlődik a település

Bogdán Ferenc István polgármester elmondta, míg mások most kezdenek hozzá a felújításokhoz, az építésekhez, náluk már a vége fele járnak a munkálatokkal. Dobán elkészült helyi költségvetésből a kápolna és felújították a kultúrotthont.

A dobai 0-IV osztályos iskolát és óvodát most korszerűsítik, májusban kezdték el a munkálatokat, 70 százalékban elkészültek a korszerűsítéssel, jelenleg festik a tanintézményt, nyárára, az őszi iskolakezdésre remélhetőleg átadják a 38 gyereknek. Addigra a bútorokat, padokat is kicserélik – tette hozzá Tóth Sándor alpolgármester.

 

Gondoskodnak az idősekről

Nagy Mihály lelkész és helyi tanácsos kiemelte, a községben nincs szociális tevékenység, mert nem volt rá igény. Ő néhány éve be akarta indítani a házigondozást, de nem lett volna kihez elmenni, mert nem voltak jelentkezők. „Itt gondoskodnak az idősekről. A család eltartja őket, hazajárnak, vigyáznak a szülőkre. Ha magatehetetlenné válik a szépkorú, akkor magukhoz veszik” – hangsúlyozta.

Debren község a lehetőségekhez képest, nagyságához képest az elsők között van Szilágy megyében az uniós pénzek lehívását tekintve. Sőt elmondható, más községeket is ők visznek előre. Mivel kicsi község arra kényszerülnek, hogy másokat is bevonjanak a programjukba, mert csak így érhetnek el támogatást. Elsők közt voltak az aszfaltozásnál, és 10 éve már működik a víz- és szennyvízhálózat. Akkor mondhatnák magukat szerencsésnek, ha több lakosa lenne a községnek, mert erősek lennének, stabilan állnának, nem kényszerülnének másokra.

-Nehézsége a községnek, hogy kicsik vagyunk, nincsenek cégek, hogy bevételt hozzanak. Kicsiből kell gazdálkodni, kis lépésekkel tudunk csak lépni. Mindent pályázatokból valósítottunk meg. Másokhoz képest viszont nem állunk rosszabbul, sőt, az átlag fölött vagyunk. Községi szinten a legfontosabb a gázbevezetés lenne, mert iskola, kultúrotthon van, és ha ezt is elérnénk, akkor elmondhatnánk, városi körülményeink vannak – emelte ki a polgármester.

maszol.ro, K.M.