Tue. Oct 19th, 2021

Kelemen Hunor: ha az RMDSZ nincs ott az Európai Parlamentben, akkor senki nem fogja közösségünk ügyét képviselni!

Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a román pártok, az újak vagy a régiek a magyar embereket akarják képviselni. Ők csak a magyar szavazatokat kérik, de ha megnézzük a programjukat, láthatjuk: magyar ügy abban nem szerepel. Kelemen Hunor ezért kéri azt, hogy minél többen szavazzanak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeire!

A múlt héten megjelent közvélemény-kutatás magas részvételt jósol és 5 százalék alatt méri az RMDSZ-t. Ha nincs meg az 5 százalék, egyáltalán nem lesz magyar képviselet Erdélyből. Bejut az RMDSZ az EP-be?
Igen, be fogunk jutni, be kell jutnunk. Nincs más megoldás, nincs más lehetőség. Én biz­tos vagyok benne, hogy ez meg­történik jó mozgósítással. Más­képp veszélyben van a ma­gyar képviselet az Európai Parlamentben, és ez egy olyan hely­zetet teremtene, ami ké­sőbb itthon is meggyengítené az erőnket. Ez nem lehet sen­kinek az érdeke, aki a ma­gyar ügyet Romániában ma fontosnak tartja.
Az elmúlt napokban azt láttuk, hogy a részvételi szán­dékot növeli a belpolitikai hatalmi harc – a román pártok számára erről szól az európai parlamenti választás. A refe­ren­dum szintén mozgósít, hi­szen témái népszerűek.
De nem szabad másokra mu­togatni. El kell mennünk szavazni, és akkor európai parlamenti képviseletünk lesz a következő öt esztendőben is.

A választási részvételt nö­vel­ni fogja a referendum. Szükség van most erre, van egyáltalán értelme, vagy csak kampányfogás?
A mi álláspontunk az, hogy mindig el kell menni sza­vazni. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy menjen el szavazni a referendumon és az európai parlamenti választásokon is.
Három szavazólap lesz. Az egyik az EP-választásról szól: arra kérünk mindenkit, hogy az RMDSZ-re, a Szövetség je­löltjeire pecsételjenek. A má­sik két lapon az a két kérdés lesz, amelyet az államfő nép­szavazásra írt ki. Azt javasoljuk mindenkinek, hogy igennel szavazzon.
A referendum eredménye akkor lesz érezhető, hogyha Alkotmányt módosítunk. Az EP-választások eredményét azon­ban már vasárnap látni fogjuk. Ha megvan az 5 szá­za­lék, akkor bent leszünk az Európai Parlamentben, és an­nak már másnap ér­ződik a hatása, hisz május 28-án el­kez­dődnek az új Európai Bi­zottság mega­la­kulásáról szó­ló tárgya­lá­sok. Tehát az EP-vá­lasz­tások hatása azon­nali ránk, erdélyi magyarokra nézve is.

Láttuk, hogy ez a kampány Romániában nem Európa jö­vőjéről szól, hanem a bel­po­litikai csatározásokról. Az RMDSZ többet be­szélt az Unióról, an­nak negatív és pozitív oldalairól egya­ránt. Legfontosabb cél­­ki­­tűzésük egy eu­rópai szin­tű kisebb­ség­vé­del­mi tör­vény­kezés el­fo­gadtatása. Meg­va­ló­­sítható? És ha igen, mi­kor? Hogyan?
A Minority SafePack, az európai ős­honos kisebségek vé­delmére elindított kez­demé­nyezésünk eddig is óriási utat járt be. 1.3 millió aláírást gyűjtöttünk össze Európában. Ez egy hosszú út, amelynek a kezdetén vagyunk – de más nem fogja helyettünk ezt az utat megépíteni. Az Európai Unióban sokan ellenzik. De ha van egy erős Kárpát-me­den­cei magyar képviselet, akkor jó esélyünk van arra, hogy szövetségeseket találjunk Európában, a Parlamentben, a Bizottságban és az állam- és kor­mányfők tanácsában is. Ezért is kell ott lenni, a pályán lenni.
Hatvan millió őshonos ki­sebbségi él az Unió különböző tag­ál­lamaiban. Nyugat-Euró­pá­ban már rég felismerték, hogy a többség-kisebbség viszo­nyának rendezése gaz­da­ság- és biztonságpolitikai szem­pontból is fontos, de politikai és morális szempontból is fontos, mert ha béke van, fejlődés van, ha fejlődés van, jólét van: akkor a többség és a kisebbség együtt tud élni, és senkinek nem kerül veszélybe az etnikai identitása.
Az Uniónak fel kell ismer­nie, hogy ez a kérdés eu­ró­pai szintű rendezést kí­ván. Az Európai Uniónak fog­lal­koznia kell annak az ötven-hat­van millió embernek a sorsával, akik a nemzeti ki­sebb­ségekhez tartoznak. Ez nem csak morális kérdés: gaz­daság- és biztonságpolitikai szempontból egyaránt fontos.
Nézzük csak Dél-Tirol ese­tét: amint rendezték az ott élő német közösség viszonyát az olaszokkal, hamarosan az ország legfejlettebb, leggaz­dagabb régiójává vált, és az olaszok semmit nem veszítettek belőle! Mindenki csak nyer, ha a többség-kisebbség viszonya rendeződik, és biztonságban érezzük magunkat mi, kisebb­ségiek. Hosszú út lesz, de végig megyünk rajta. Az Uniónak változnia kell, és ennek a változásnak az őshonos nem­ze­ti kisebbségvédelem is része kell hogy legyen.

Hozzászoktunk már, hogy a kampányban – jobb témák híján – előkerül a magyar kár­tya. A román pártok a magyarokkal riogatnak, a PNL, a PMP és az USR na­cio­nalista retorikával, ma­gyar­ellenes jelöltekkel kam­pá­nyol. Hoz ez 2019-ben szava­zatokat?
Most már minden kam­pány­ban ezt tapasztaljuk. A magyarellenes retorika azért erősödhet fel, mert van egy magyarellenesség a politikai elit nagy részében, és van, aki ezt felerősítse. Ők úgy gondolják, hogy ezzel szavazatokat lehet szerezni. Sajnos, ez nem csak a kampányhelyzetből kö­vet­kezik: a román pártok csúcsjelöltjei részéről szinte minden nap elhangzik vala­milyen kijelentés, mert ők ma­guk is magyarellenesek. Nemcsak az RMDSZ-szel van bajuk, hanem velünk, magyarokkal.
Ők biztosan bejutnak az Eu­rópai Parlamentbe. A kérdés az, hogy mi ott leszünk-e? Ők nem fogják a magyarok érdekeit képviselni. Nincs aján­latuk számunkra, politikai programjában egyik párt sem vállalja, hogy a magyaroknak valamit nyújtana közösségi szinten.

A PSD-vel kötött megál­la­podás nem népszerű a magyarok körében. Az RMDSZ a parlamentben meg­szavazta az igazságügyi törvények újabb módosításait. Sokan megkérdőjelezik a Szövetség döntését. Egyesek azt mondják, ez volt az utolsó csepp a pohárban: többé nem szavaznak az RMDSZ-re. Mit üzen azoknak, akik eltávolodtak?
Először is azt kell látnunk, hogy senki nem tökéletes. Tökéletes po­li­tikus vagy poli­tikai formáció nem létezik, mint ahogy tökéletes ember sem, ezért minden döntés egy másik perspektívájából vitat­ható. A politikában valamilyen együtt­működést valakivel min­dig keresni kell. Mi csak abból tudunk „főzni”, ami a parlamentben van, akiket bejuttattak a parlamentbe. Ez nem ideológiai azonosság, ez nem szerelem, még csak nem is szeretet: de nem ezt keressük a politikában. Ez egy pragmatikus döntés, és erre így kell tekinteni, mert nem tart a világ végéig. Kisebb­ségi pártként csak a többség segítségével tudjuk céljainkat megvalósítani. Ilyen szempontból kell ezt nézni, én ezt a megközelítést aján­lom mindenkinek.
Másrészt azt is látni kell, hogy az elmúlt években és évtizedekben valóban tör­téntek olyan túlkapások az igazságszolgáltatással kapcso­la­to­san, amelyeket korrigálni kell. Az nem elfogadható, hogy az igaz­ságszolgáltatást tokkal-vonóval alá­ren­delik a hírszerzésnek. Az sem elfo­gadható, hogy poli­ti­kai befolyás legyen az igaz­ság­szolgáltatásban. Olyan rendelkezéseket szavaz­tunk meg, amelyek ezt megaka­dá­lyozzák a jövőben is. Ezek a változtatások nem las­sít­ják, és nem gyengítik a kor­rup­cióellenes harcot, és csökkentik annak lehetőségét, hogy az igazságszolgáltatás poli­tikai megrendeléseket tel­je­sítsen.
Tehát, aki nem szavaz vasár­nap, tulajdonképpen ah­hoz járul hozzá, hogy a romániai magyarságnak ne legyen képviselete.
A bírálóink nagy többsége is fon­tos­nak tartja, hogy ma­gyar képviselet legyen az önkormányzatokban, a par­lamentben és az Európai Parlamentben. Az RMDSZ nem saját maga, hanem a magyar közösség számára biztosítja a képviseletet, így a saját közösségét büntetné az, aki nem szavazna, vagy más politikai pártra, azaz román pártra voksolna.
Nekünk ez nemzeti ügy. Nem egy belpolitikai vagy ideológiai kérdés. Az Európai Parlamentben 100 év után együtt tudjuk a magyar ügyet képviselni a Kárpát-medence minden egyes közösségével. Ha szabad ilyet mondani, megkockáztatnám: ez erkölcsi kérdés. Történelmi bűn lenne kimaradni abból, ha 100 esztendő után végre együtt tudjuk képviselni az európai ügyet, a magyar ügyet, a nemzeti ügyet, ott ne legyünk jelen mi, erdélyi magyarok.

Egyre hangosabbak a Facebook-on, akik azt mondják, lejárt az ideje annak, hogy a magyarok automatikusan az RMDSZ-re szavazzanak. Elérkezett az új pártok ideje? Elég csupán a jelenlegi politikai elitet kiseperni, és egyetlen témáról, a korrupcióról beszélni? Nincs már szükség etnikai alapú érdekképviseletre?
Változásra mindig szükség van, ezt magam is így gondolom. Az RMDSZ az elmúlt években nagyon sokat változott, és változni fog ezután is.
A kérdés az, hogy a román pártok valamelyike vállalja-e az etnikai kép­vi­seletet? Vállalja-e, hogy a közösségi jogokért síkraszáll? Gondoljunk akár a közösségi tulajdonjogra, a nyelv­használati jogra, a különböző auto­nó­miaformákra, vagy a kulturális kérdésekre. Egyetlen többségi párt sem vállalja ezeket. Nekik nem érde­kük, hogy az erdélyi magyaroknak kép­viselete legyen ott, ahol a döntések születnek, legyen az Európai Parlament vagy a román parlament. Azt sem bánnák, ha az önkormányzatokban is visszaszorulunk.
Ezért nekünk minden választáson fel kell mutatnunk a közösség erejét. Meg kell mutatnunk, hogy részt akarunk venni a döntésekben. Nem akarjuk, hogy nélkülünk döntsenek rólunk az Európai Parlamentben sem.
Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a román pártok, az újak vagy a régiek a magyar embereket akarják képviselni. Ők csak a magyar szavazatokat kérik, de ha megnézzük a programjukat, láthatjuk, hogy magyar ügy abban nem szerepel. Az elmúlt években minden olyan kérdésben, amely a magyar ügyről szólt – akár a római-katolikus iskoláról, akár a nyelvhasználatról, oktatási kérdésekről, közigazgatásról –, az ellenzék óvást emelt. Alkot­mánybíróságon támadta meg ezeket a törvényeket az USR is, a PNL is, a PMP is. 2016 előtt a PSD-sek is így tettek, amikor nem voltak kormányon és nem volt velük megállapodásunk. Lássuk be: nincs ma olyan politikai párt rajtunk kívül, amely programszerűen a magyar közösség érdekeit képviselné.

Azt mondják, hogy ez a választás sorsdöntő. De hát nem mindig az a választás lesz a legfontosabb és legnehezebb, amelyik épp következik? Mi vasárnap tétje?
A mostani különösen fontos az Európai Unió miatt is. Az Unió olyan változások előtt áll, amelyek évtizedekre meghatározzák az életünket. Az okos ember ott akar lenni, ahol döntenek, és azt akarja, hogy legyen befolyása a dolgok alakulására. Ne csak elszenvedője legyen a történelemnek, hanem alakítója is.
Az Európai Unió előtt álló változások ahhoz mérhetők, mint amelyek az Európai Szén- és Acélközösség mega­lakulása óta az elmúlt évtizedekben végbementek. Egymásra vannak utalva az európai nemzetek, közösségek, régiók. Vagy együtt nyerünk, vagy külön-külön mind vesztesei leszünk a mostani globális átalakulásnak. A magyar hang ebben egy fontos hang kell legyen. Ehhez mi hozzá kell tudjuk tenni a mi részünket.
Az dől el vasárnap, hogy erős hangunk van, egy összetartó közösségnek a képét tudjuk felmutatni, vagy sem. Ha nem vagyunk ott az Európai Parlamentben, akkor senki nem fogja az érdekeinket, közösségünk ügyét képviselni, és ahhoz szövetségeseket keresni. Ezért kérjük azt, hogy minél többen szavazzanak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeire!