Thu. Dec 8th, 2022

Jogászunk válaszol – élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon vagy vagyonszaporulat, amelyet az élettársak a közös gazdálkodásuk eredményeként hoztak létre, közös tulajdonba kerül. A közös tulajdon kiterjed nem csupán az egyes vagyontárgyakra, hanem arra az esetre is, ha az egyikük külön vagyonában lévő ingatlanra az életközösség idején értékemelő beruházást eszközölnek.

Az élettársi viszony létrejötte esetén az együttélés idején szerzett vagyon, a szerzésben való közreműködésük arányában tulajdoni igényt biztosít. Ez azt jelenti, hogy az ily módon szerzett vagyon vagy vagyonszaporulat az élettársak közös tulajdonába kerül – akár ingóságra, akár ingatlanra vonatkozik a szerzés. Nincs ezért annak jelentősége, hogy az élettársi kapcsolat fennállása idején vásárolt ingatlan mindkettőjük nevén szerepelt-e az ingatlan-nyilvántartásban, vagy az adásvételi szerződésben vevőként csupán az egyikük van feltüntetve, és ehhez képest az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kizárólag az ő javára történt.

Az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként be nem jegyzett élettárs ugyanis bármikor felléphet élettársával szemben azzal az igénnyel, hogy mint közös gazdálkodásuk eredményeként megszerzett vagyon (mint személyes anyagi hozzájárulása az ingó vagy ingatlan javak megvásárlásakor) fellett közös tulajdonjog áll fenn.

Az élettársi kapcsolat során született gyermek, apasági vélelme nem bíztosított, mint a házasságon belül született gyermekek esetében, abban az esetben, ha ez a vélelem bizonyításra kerül, a gyermek ugyanolyan jogi státusszal rendelkezik, mint egy házasságban született gyermek. Amikor egy házaspár külön él, és az anya egy élettársi kapcsolatból származó gyermeket szül, a gyermek törvényes apja az anya férje lesz, ebben az esetben egy apasági megtagadási per során a gyermek biológiai apja kérheti és nevére veheti a gyermeket.

Az élettársi kapcsolatról, a felek jogairól részletesebben az idei Szilágyság 10. lapszámában olvashatnak.