Sun. Sep 26th, 2021

„Ide jöttem világra, remélem nem hiába”

A Zilahi RMDSZ Szervezet elnöke, Lakatos Sándor, Szilágycseh­ben született, ott nőtt fel és lakott 43 éves koráig. Zilahon dolgozik már 41 éve, foglalkozása földmérő, 1990-ig a Szilágy Megyei Talajjavító Vállalat (OIF) keretén belül ő vezette a földmérő irodát, irodavezető minőségében 15-25 alkalmazott munkáját ellenőrizte, annak ellenére, hogy nem volt párttag, besúgó pedig annyira sem, és mint tudjuk, a Ceausescu rezsim nem volt túlzottan kisebbségbarát. 21 éve a megyeközpontba költözött, és jó érzéssel tölti el annak a gondolata, hogy a város befogadta, és Zilah lett a második otthona. Többszörösen büszke a családjára, a családján belül a lányára, aki egy kis szilágycsehi iskolából indulva a Világbank főközgazdásza, a Dél-Ázsiai régió aligazgatója Washingtonban, de dolgozott már az Egyesült Államok Külkeres­kedelmi Bizottságnál, valamint az Európai Bizottságnál is Brüsszelben. A nagyobbik unokája Brüsszelben, a kisebbik Washingtonban született.
Vallja: minden zilahi magyar számít, ha a zilahi magyar is magyarnak számítja magát, és ragaszkodik a magyarságához.

 

­– Ön megélte az 1989 előtti kommunista időket, hogyan emlékszik vissza azokra az évekre, illetve a rendszerváltásra?
– A 80-as évek közepe táján hallgattam a Szabad Európa Rádiót (,,utólag is elnézést kérek a szekutól” – mondja mosolyogva), ahol azt taglalták, ki lehet Kádár János és Ceausescu utódja. Szerintük, Kádár Jánost Grósz Károly, az akkori budapesti párttitkár, Ceausescut pedig Iliescu, a Technikai Könyvkiadó igazgatója fogja követni.
Mint tudjuk, a jóslat első része 1988-ban bekövetkezett, aztán 1989. december 22-én, mikor megjelent Iliescu a TV-ben, már gyanítottam, hogy radikális változás nem nagyon várható, de azért örvendtem neki, mert a sötét Ceausescu-korszak után csakis jobb következhetett.

1989 decemberében Szilágyszegen dolgoztam a Menyői-patak bal partján, a gát irányában mértük fel a terepet, mert oda egy nagy gyümölcsöst terveztek az elvtársak.

Az egyik reggel, azt hiszem 18-án, mikor megérkeztünk a faluba a reggeli busszal, nagy sürgés-forgás várt ránk. Sorompóval le volt zárva a menyői út, és rengeteg rendőr volt ott. Mi is egy órán keresztül kellett bizonygassuk, kik va­gyunk, mit csinálunk, ahhoz, hogy engedjenek dolgozni. Aznap nem sok hasznát látták a munkánknak, mert a távcsővel egész nap figyeltük az esemé­­nye­ket, és nem tudtuk elképzelni, mi tör­­­ténhetett, hogy úgy felbolydult az a kis csendes szilágysági település. Délu­­­­tán, estére, már bemondták a Kossuth rá­dióban, hogy Tőkés Lászlót, akit már ismertünk a Panoráma című TV mű­­­sor­­ból, egy kis eldugott szilágysági faluba hur­coltak, és szinte biztosra vettük, hogy miatta történt aznap a nagy felfordulás.

 

– A szilágycsehi RMDSZ megalakulásánál Ön is jelen volt, ott volt az alapemberek között.
– Lezajlott a nagy karácsonyi forradalom, aminek egyik következménye az volt, hogy karácsony első napján „eltávolították” a Ceausescu házaspárt. Az ünnep harmadnapján már vagy öten összegyűltünk Szilágycsehben, dr. Barra Zoltán rendelőjében, és ösztönösen tudtuk, hogy valamit lépni kell, meg kell alapítani egy szervezetet, amelyik a magyarok érdekeit fogja képviselni. Ennek következményeképpen december 28-án megalakult az RMDSZ szilágycsehi szervezete, én HKT tag lettem.

 

– Nagy felelősséget vállalt, ami­kor elfogadta az igazgatói kineve­zést a Szilágy Megyei Földhivatalnál. Akkor ez sok munkát és nagy odafigyelést igényelt.
– 1997-ben kineveztek az akkor létrehozott Szilágy Megyei Földhivatal élére. Én voltam az első számú alkalmazott időrendi sorrendben is. Nem volt irodám, nem volt sem fix, sem mobiltelefon, csak egy adószedő típusú táskám. 15 évig vezettem a földhivatalt. Ez idő alatt sikerült nulláról felhozni a mai állapotra. 2007-ben vásároltunk egy majdnem 1,5 millió eurós székházat, mindezt akkor, amikor még az országos hivatalnak sem volt saját székháza, a kolozsvári székház építését pedig a ta­valy fejezték be.

 

– Több mint 11 éve a zilahi RMDSZ elnöke, mégsem tartja magát politikusnak.
– 1999-ben, 18 év ingázás után beköltöztünk Zilahra, itt is HKT tag lettem. 2009-ben lemondott az akkori elnök, és az ő javaslatára, engem választottak meg a zilahi szervezet elnökének. Akkor arról volt szó, hogy ideiglenesen, aztán az ideiglenesből 11 év lett.

Nem tartom magam politikusnak, nem azért, mert mostanában inkább negatív kicsengése van ennek a szónak, de úgy gondolom, hogy Szilágy megyében két-három, legfeljebb 3-4 profi politikus van, akik tényleg értik a dolgukat. Mi, a zilahi szervezetnél inkább az érdekvédelemmel, hagyományőrzéssel, érdekképviselettel foglalkozunk. De, rákényszerülünk, hogy politikával is foglalkozzunk, főleg egy ilyen évben, mint a 2020-as év, amikor két választás is lesz, és amely kb. négy évre meghatározza a szilágysági, zilahi ma­gyarság sorsát.

 

– Mi volt a legnehezebb a zilahi szervezet elmúlt 11 évében?
– Az általam vezetett zilahi szer­vezetben a 2012-es év volt a mélypont, mert az akkori választásokon elég szerényen szerepeltünk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy abban az évben nem kevesebb, mint öt zilahi magyar gondolta úgy, hogy ő kellene legyen Zilah polgármestere. Nem hiszem, hogy volt hasonló vagy lesz a közeljövőben, ráadásul a tanácsosi listán is nagy volt a jelentkezési kedv a konkurens magyar pártoknál. A választás után, figyelembe véve az eredményeket, az első HKT-n bizalmi szavazást kértem. Az volt a kérdés, hogy folytassam vagy ne a zilahi szervezet élén. A HKT 75%-a arra szavazott, hogy igen. Aztán a 2016-os választásokon sokkal jobban szerepeltünk, és meg vagyok győződve, hogy a zilahi szervezet most felmenő ágban van, köszönhető a sok megyei szintű zilahi eseményeknek is, amelyen részt vesznek a megyei és a vidéki szer­vezetek is.

 

– Hogyan készül a zilahi RMDSZ az idei választásokra, illetve taná­csosként, mit sikerült elérniük ebben a mandátumban?
– Már elkezdtünk készülünk az idei vá­­lasztásokra, főleg a helyhatóságira, ezért február 12-ig várjuk a polgár­mes­­­­ter­­­jelöltek és tanácsosjelöltek jelentke­­­­zé­sét. A zilahi tanácsban az elmúlt két mandátumban ugyanaz a felállás volt, Fazakas Miklós alpol­gármester, Bog­­­dán Zsolt tiszteletes és jómagam sze­mélyében. Igazi csa­pat voltunk és va­­­gyunk. Szerencsésen kiegészítettük egy­­mást, mert az alpolgármester gaz­­­­dasági, Bogdán Zsolt szociális és kul­turális, jómagam technikai beállított­­­­ságú és képzettségű vagyok. Sohasem ri­­valizáltunk egymással, nem voltak hát­só gondolataink az egymással va­ló kapcsolatban, sokat segítettük egy­mást, így sikeresebbek is lehettünk. Jó a kapcsolatunk a város vezetésével, fő­leg a mostani mandátumunkban, ami­kor a legtöbbet sikerült elérni a ma­gyar vonatkozású problémák megoldá­sá­ban. A polgármester igen szavatartó ember.

Álljon itt néhány példa arra, amit sikerült megoldani, létrehozni Zilahon. Az RMDSZ frakció javaslatára a tanács megszavazta a 10%-os adókedvezményt azoknak, akik március 31-ig befizetik az adójukat. Megdolgoztunk a többnyelvű helységnévtáblákért is, amit a tanács egyöntetűen megszavazott, és csodák-csodája, senki sem festette le egyiket sem. Nem volt ez könnyű, főleg itt, Ördögkút árnyékában. Elértük, hogy a Kraszna utcai óvoda ismét a Wesselényi kollégium fennhatósága alá kerüljön. Az elcsatolást annak idején a magyar ellenzék úgy adta elő, hogy ez a legnagyobb tragédia Trianon után. Legsikeresebb tömegsportrendezvénynek bizonyult a szintén általunk támogatott félmaraton megszervezése Zilahon, amit az RMDSZ frakció, szemé­lyesen Fazakas Miklós alpolgár­mester kezdeményezett. Ezen kívül rehabi­litáltuk a Kraszna utcát, létrehoztuk a Szilágysági naptárt, az Ady-szobrot, ez utóbbit a megyei szervezet és az ifjúsági szervezet segítségével, jelenleg felújítás alatt áll a Wesselényi-szobor, de jó kezdeményezésnek bizonyult a sza­badfogas mozgalom, az Erdélyi Ma­gyar Földmérő találkozó megszervezése, amikor kb. 150 ember ismerkedett meg alaposabban a megyével, és ahol Ma­gyarország államtitkári szinten volt képviselve. A tavaly először gyűjtöttünk aláírásokat a nagy téren, sátorban, ezt azért említem, mert meglepetésünkre több román zilahi lakos is aláírta a támogatóívet.

Aki azt hiszi, hogy ezek után is elfogy­tak a teendők, azoknak elmondom, hogy nagy hátrányunk az ifjúsági szervezet hiánya, döcög a testvérvárosi kapcsolat Szentendrével, főleg azért, mert a két utolsó szentendrei városvezetés nem viselte eléggé a szívén a testvérvárosi kapcsolat ápolását, még a zilahi magyar közösséggel sem. Most, úgy néz ki, hogy az ősszel megválasztott új szentendrei polgármester ezen változtatni szeretne. Mi ezt már régóta várjuk, de nem szeretnénk a „szegény rokon” szerepében tetszelegni.

 

– Zilahi magyar személyek az országos politikában és vezető tisztségekben…
– A zilahi szervezet képviselve van kormányzati szinten is Kovács Irénke tanügyi államtitkár és Csutak László államtitkárhelyettes személyében. A város vezetésében ott vagyunk alpolgármester szinten, a Citadin és a Trans­urbis vállalatnál is gazdasági igazgató szintjén képviseljük magunkat, és természetesen, Szilágyi Róbert István, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke is a zilahi szervezet tagja, és végül, de nem utolsó sorban, a megyei elnökünk, Seres Dénes képviselő úr is a zilahi szervezet tagja, tudniillik a megyei szervezetnek nincs tagsága. Ezt mondom azoknak is, akik sokszor panaszkodnak, hogy a zilahi szervezet alul van képviselve a különböző szinteken.

 

– Milyen jövőbeli tervei vannak a zilahi szervezetnek?
– A szervezetnek mind rövid, mind hosszú távú tervei vannak. Rövid távú terveink közt szerepel egy ütőképes csapat felállítása a helyhatósági választásra, hosszabb távra pedig 3-4 tanácsos bejuttatása a tanácsba, és az alpolgár­mesteri tisztség megtartása. Most már nehezen tudnánk elképzelni azt, hogy Zilahon ne legyen magyar alpolgár­mester, de ez sem, mint annyi más, nem történik magától. Fiatalítani kellene a zilahi RMDSZ szervezetben, az ifjúsági szervezetet megalapítani, akivel, partneri alapon előre mozdíthatjuk a zilahi magyar ügyet. Fontosnak tartom az évente megrendezett események tovább szervezését, a magyar Kultúra Napját, a Farsangi bált, Nemzeti ünnepet, a Majálist, a Gyereknapot, Magyar napokat, Szüreti bált, Nebuló focikupát, a Mikulás nap megszervezését, és még sorolhatnám…

A zilahi RMDSZ szervezet nem egy külön entitás, a megyei szervezet, az országos szervezet tagja, velük együtt, a nőszervezettel karöltve sikerülhet megoldani a problémák nagy részét. A közelgő választásokkal kapcsolatban: Magyar ember, magyar szervezetre szavaz! Senki sem gondolhatja komolyan, hogy valamelyik román párt felvállalja a magyar problémák megoldását. Ha nem másért, azért, mert román nacio­nalista szavazatokat veszítene.

Kulcsár Mária