Fri. May 31st, 2024

Gyümölcsfák védelme – április vége május eleje

Almafa:

A sziromhullás után a ventúriás varasodás:

Esős időben terjed, bár jelen van egész évben, de ilyenkor a fő fertőzési időszakban figyelni kell rá. A meleg, csapadékos időjárás esetén a leveleken már látszanak a betegség tünetei. 5-10 mm-es kerek, halványzöld bársonyos foltok. A beteg levelek elhalnak, később lehullanak. A fiatal gyümölcsök megfertőződnek, kezdetben apró, majd egyre növekvő foltok jelennek meg, a termések torzulnak.

Terjedéséhez két tényezőre van szüksége: a növényfelület nedvessége és a léghőmérséklet. Pl. 5C fokon 40 óra levélnedvesség, míg 20 C fokon 10 óra kell a fertőzés megvalósulásához. A fakoronában esőcseppel terjed, – itt is fontos a levélfelület nedvesség és a hőmérséklet.

Lisztharmat:

A lisztharmat a szárazabb időjárás betegsége, ezért kevés csapadék esetén fokozottan figyeljünk rá. (a hónap eleje és a március elég száraz volt) A fertőzések kialakulásának kedvező időpontja az április végétől június elejéig tartó időszak, de a kórokozó egész időszakban folyamatosan fertőz.

Kedvező körülmények között tavasztól kezdődően egyre több levél és hajtáscsúcs fertőződik meg, és megjelenik a lisztes bevonat. Erős fertőzéskor a gyümölcsöt is megtámadja a gomba.

Tűzelhalás:

Veszélye most is fenn áll ezért a rendszeres ellenőrzésre szükség van. A fertőzött vagy fertőzésgyanús részeket a látható tünetek alatt legalább 20-30 cm-es! tünetmentes résszel együtt metsszük le és égessük el. Ne feledkezzünk meg az olló fertőtlenítéséről sem. A körte esetében a visszametszés nagyobb legyen, 40-50 cm is kell, hogy megállítsuk a fertőzést.

 

Botritiszes rothadás:

Akkor kell tartanunk tőle, ha virágzáskor csapadékosra fordul az idő. Metszéskor a szellős korona kialakítására kell törekednünk.

 

Körte:

Az almához hasonlóan a ventúriás varasodásra a körténél is kell figyelni. A körte esetében a tűzelhalás az, ami kiemelten fontos, különösen figyeljük a tüneteit: elszáradt barna virágok, hajtásvégek “pásztorbotszerű” meghajlása, hirtelen barnulása. A sziromhullás után a fonnyadó hajtások különösen feltűnőek. A rezes permeteknek perzselő hatása van, ezért ezeket nem használhatjuk.

A tűzelhalás mellett a varasodás a másik legsúlyosabb betegsége a körtének:

A varasodás a körte legsúlyosabb betegsége. A kórokozó fertőzésére minden évben lehet számítani, de a kártétel súlyossága elsősorban az időjárástól függ. Csapadékos időben a kórokozó súlyos károkat okoz, mert a gomba a növény csaknem valamennyi föld feletti részét – a leveleket, gyümölcsöt, a hajtást, de még az elfásodott vesszőket is – megtámadja.

Ezekben a beteg vesszőkben is képes áttelelni a kórokozó, és tavasszal, a rügyfakadással egy időben jelentkezik a fertőzési veszély, amely gyakorlatilag a lombhullásig eltarthat. A levélen a fertőzés bekövetkeztét az 1–2 cm átmérőjű olajzöld, majd barnuló foltok és a penészgyep megjelenése jelzi. A gyümölcsön is hasonló foltok képződnek, ha bekövetkezik a fertőzés, de gyakoribb, hogy a penészgyep elhalása után párás foltok maradnak vissza. Ha a fertőzés a gyümölcsfejlődés intenzív szakaszában következett be, akkor a párás foltok berepedeznek és gyakran akár a magházig hatoló hasadás is megfigyelhető. A hajtáson világoszöld duzzanatok keletkeznek. A vessző elfásodásával ezek a duzzanatok felrepednek, és fekélyes sebekké alakulnak, amelyek azután állandó fertőzési gócot képeznek. A kórokozó elleni védekezésben nagy jelentősége van az agrotechnikának, a fertőzött részek eltávolításának, a szellős korona kialakításának. Fontos, hogy Ősszel a lehullott lombot összegyűjtsük és elégessük. A vegyszeres védekezésnél a téli lemosó permetezésről se feledkezzünk meg. A védekezésnél a fő figyelmet azonban a kritikus tavaszi időszakra kell fordítani. Ez április végétől június végéig tart. Az első permetezést röviddel a virágzás előtt végezzük, majd a többit kéthetes intervallumokban.

 

Cseresznye és a meggy:

Cseresznyelégy:

Kukacos cseresznye és meggy mindenkinek ismerős, nem kell külön részletezni. A megjelenését az előrejelzést szolgáló “sárga lap”-ok április közepétől történő kirakásával figyelhetjük. Az első egyedek megjelenésekor lehetőség szerint felszívódó, hosszabb hatóidejű permetszerrel védekezzünk. Ha a rajzás elhúzódik, 12-14 nap múlva meg kell ismételni a permetezést, de itt már rövid hatóidejű szerrel.

Monília:

Évről évre veszélyezteti a fákat, ha a virágzás idején hűvös, esős, ködös, párás az időjárás. Valamennyi csonthéjast veszélyezteti, leggyakrabban azonban a meggyfákat.

A fertőzést követően a virágcsomók és a hajtáscsúcsok száradni kezdenek és néhány nap múlva el is száradnak. A száraz virágcsomók és levelek nem hullanak le, hanem lógnak, és úgy néznek ki, mintha leforrázták volna. Kedvező körülmények között a kórokozó belenő a fás hajtásrészekbe is, és ha a vesszőket nem távolítjuk el időben a fertőzés az ágrészekre is kiterjed. A kórokozó a meggynél a gyümölcsérés körül is jelentkezhet, viharkárok sérülést okoznak a fán és a kórokozó máris behatol a sérüléseken.

 

Szilva:

Levél vörösfoltosság és a levéllyukasztó betegség:

A szilva egyik jellemző betegsége a levél vörösfoltosság és a levéllyukasztó betegség. A levélfoltosság kialakulásához a 18-22 0C hőmérséklet és állandó nedves levélzet kedvez.

A fertőzés virágzás után 4-6 héttel jelenik meg, kezdetben néhány milliméter átmérőjű foltok láthatóak melyek előbb narancssárga, majd egyre vörösebb foltokká alakulnak át.

A levéllyukasztó betegség szintén a hűvös, esős tavaszi időjárást követően jelenik meg, és valamennyi csonthéjasnál előfordulhat. A fertőzött leveleken kezdetben kisméretű, majd növekvő sárga-bíborszegélyű foltok jelennek meg.

 

Őszibarack:

Tafrina:

A betegség kora tavasszal, rügypattanáskor lép fel. A kórokozó a hűvös időjárást kedveli, a fertőzésveszély ekkor alakul ki, 2-6 0C közötti hőmérsékletnél, csapadékos, párás, harmatos, ködös időben.

A fertőzés hatására megindul a fiatal levelek hólyagosodása, fodrosodása. Az első permetezést rügypattanáskor, majd 10 naponta addig folytassuk, amíg a levelek teljes nagyságukat el nem érték. Legkésőbb májusban fejezhetjük be a permetezést.Ezzel a levéllyukacsosodást is kivédjük.

 

Kajszi:

A monília és gnomónia:

A monília itt is a virágzáskor fertőz, ha az időjárás ekkor hűvös, csapadékos. A fertőzés hatására a virág elhal, extrém esetben a veszsző is, ezért a védelem hajlamosító időjárásnál elengedhetetlen. A gnomóniás levélfoltosság a kajszi legsúlyosabb betegsége. Egyes évjáratokban járványszerű fellépése a nyár derekára teljes lombvesztést okoz, melyet gyümölcshullás követ. A levélfelület drasztikus csökkenése kihat az ültetvény kondíciójára és a következő év termésére is. A fertőzés nyomán 4–5 mm átmérőjű, először halványsárgás, elmosódott szélű foltok jelentkeznek a leveleken. A fonákrészen az erezet megbarnul. A foltok ezután megnagyobbodnak, vörösesbarnára, majd szürkésre színeződnek, és szinte az egész levél felületére kiterjednek. A foltokat sárga udvar övezi. A gnomóniás levélfoltosság elleni védelem a kajszibarack növényvédelmének gerincét alkotja. Az előző évi beteg levelekben képződő aszko spórák a tavaszi fertőzés forrásai. A fertőzési időszak április közepétől június közepéig tart. Csapadékos időszakban a fertőzési veszély fokozott. A legsúlyosabb járványt az intenzív májusi esők indukálják. A védekezéseket ezért ennek megfelelően kell időzíteni.

gazigazito.hu