Évforduló: 550 éve kapott mezővárosi rangot Zilah
Zilah 550 címmel román-magyar nyelvű tudományos ülésszakot tartott az EME Zilah és Vidéke fiókszervezete a hétvégén. Az esemény a Szilágy Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum történelmi osztályának nagytermében zajlott annak alkalmával, hogy 550 éve, 1473. augusztus 1-jén Mátyás király mezővárosi rangot és vásártartási jogot adományozott Zilah településnek.
A rendezvényt dr. Corina Bejinariu, a múzeum igazgatója nyitotta meg, köszöntve a jelenlévőket, majd Seres Dénes RMDSZ-es parlamenti képviselő elnöke üdvözlő beszédében elmondta, az 550 év nem kevés idő, de Zilah létezéséről sokkal régebbi adatok is vannak. 1473. augusztus 1-jén viszont a település mezővárosi, vásártartási jogot kapott, ennek köszönhető az a nagyszabású fejlődés, ami elindult mind a városban, mind a környéken. Az összefogás a város és a vidék között mindig fennállt, működött. A város nyújtotta a szolgáltatásokat, itt zajlott a kereskedelem, a falusi ember pedig fenntartotta, „táplálta” a várost, mert a környéken élő közösségek nagyon jó termesztők voltak, így ők biztosították a mindennapi kenyeret. Ha megnézzük a régi fényképeket, láthatjuk, hogy régen a Wesselényi tér vásártér volt, és a még korábbi évekre visszatekintve, a jelenlegi megyeháza helyén is vásárt szerveztek. Ez nagymértékben hozzájárult a haladáshoz. Mindemellett Zilah sok jó mesteremberrel büszkélkedhetett, akikhez a falusiak is szívesen jártak. A vármegye központi titulusának elnyerése és a kiegyezés után nagy fejlődésnek indult Zilah. A központban új épületek jelentek meg, Szikszai Lajos alispán idejében pedig letették a kórház alapját. Mindez azt mutatja, hogy egy nagy lendületet, fejlődési lehetőséget kapott a város. A település nagy szerepet játszott a két világháború között is, majd a második világháború után történt egy kis megtorpanás, viszont 1968-ban újabb erőre kapott a város, megyeközponttá avanzsálták, és elindult az iparosítás.
A munkaerő nem csak a környékről, hanem távolabbról is érkezett. Ezáltal az egykori kulturális város, – melynek magyar nyelvű oktatása oly híres volt, hogy Máramarosból, Szatmárból is ide jöttek tanulni, lásd Ady Endre, – közössége lassan felbomlott. Visszaemlékezve a ’60-as évekre, az akkori meghitt kis városban az emberek a korzón sétáltak, beültek a nyárkertbe, ahol zene szólt, az emberek szórakoztak, köszöntek egymásnak, ismerték egymást. Az iparosítást követően megnőtt a város népessége, és a lakosok egymáshoz való viszonya is megváltozott. „Nagy utat tett meg Zilah azóta. De nem csak Zilah, hanem Szilágy megye is. A mi feladatunk megőrizni a múlt emlékeit, és ebből építeni a jelenünket és a jövőnket. Tartsuk meg azt, ami a miénk, és adjuk tovább a jövő nemzedéknek” – fogalmazott a képviselő. …
Az EME Zilah és Vidéke fiókszervezet nevében, Kürti Barna alelnök elmondta, miként akarnak maradandó emléket állítani az 550 éves évfordulónak: „Egy emlékplakett formájában, amit a zilahi katolikus templom falkerítésére fogunk felállítani, annak renoválási munkáinak befejeztével. Ezt a látványtervet mutattuk be a pénteki konferencián, vetítés formájában, megemlítve azt, hogy Zilah városnak ez a kiváltságlevél jelenti a nulla kilométerkövet, innen indult fejlődésnek városunk, mivel a vásártartási kiváltsági jog megszerzésével a kereskedelem szárnyra kapott, ami a városnak és polgárainak fontos jövedelmet jelentett.”
Az eseményről részletesen a https://maszol.ro/belfold/Evfordulo-550-eve-kapott-mezovarosi-rangot-Zilah honlapon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.