Cseke Attila: Egyszerűbb építkezési engedélyezés, nagyobb mozgástér az önkormányzatoknak

A bürokrácia csökkentése, a közberuházások felgyorsítása, az önkormányzatok döntési jogkörének bővítése és az európai uniós források lehívásának támogatása egyaránt szerepelt a fejlesztési minisztérium intézkedései között. Cseke Attila fejlesztési miniszter beszámolója szerint az elmúlt időszakban több olyan jogszabályi változást fogadtak el, amelyek az építkezések engedélyezésétől a helyi közigazgatás működéséig számos területet érintenek.

Egyszerűsödhet az építkezési engedélyek kibocsátása

A tárca az elmúlt időszakban olyan jogszabályokat dolgozott ki és vezetett be, amelyek egységesebbé teszik a területrendezési és építkezési engedélyezési eljárásokat, növelik az átláthatóságot, és rövidíthetik a beruházások elindításához szükséges időt.

A 2025 áprilisában elfogadott sürgősségi kormányrendelet lehetővé tette a hallgatólagos jóváhagyás alkalmazását bizonyos engedélyezési eljárásokban. Ennek értelmében a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a beruházók akkor is folytathatják a kivitelezést, ha az illetékes intézmény nem válaszol a megszabott határidőn belül. A reformot 2026 januárjában újabb szabályozás követte, amely a területrendezési dokumentációk, a városrendezési tervek és az építkezési engedélyek jóváhagyásának hatékonyabbá tételét célozza. A változtatásokkal az indokolatlan késedelmeket, az eltérő intézményi gyakorlatokat és az eljárások során tapasztalható visszaéléseket igyekeznek visszaszorítani.

A minisztérium folytatta az építkezések műszaki szabályozásának korszerűsítését. 2025-ben módosították a tűzbiztonságra vonatkozó előírásokat, amelyek kórházakra, iskolákra, lakóépületekre, valamint köz- és magánépületekre egyaránt vonatkoznak, emellett jóváhagyták a vasbeton vázas szerkezetek tervezési szabályzatát, valamint az előregyártott beton-, vasbeton- és feszítettbeton-elemek kivitelezésére vonatkozó előírásokat.

Gyorsabban használatba vehetők a befejezés előtt álló beruházások

A 2026 júliusában kihirdetett 141-es számú törvény új szabályozása lehetőséget teremt arra, hogy szigorúan meghatározott feltételek mellett egy beruházás lényeges munkálatait akkor is átvegyék, ha bizonyos kiegészítő munkálatok még nem készültek el, vagy a végleges közműcsatlakozások kialakítása késik, hogy a már csaknem befejezett közberuházások ne maradjanak hosszú ideig használaton kívül adminisztratív vagy pénzügyi akadályok miatt. A szabályozás ugyanakkor nem enged kompromisszumot az épületek biztonságát és minőségét illetően. A tartószerkezetet, a stabilitást, a tűzbiztonságot, az egészséget, a biztonságos használatot vagy az energiahatékonyságot érintő munkálatok nem sorolhatók a kiegészítő munkák közé.

A vasúti infrastruktúra esetében szintén lehetővé válhat a beruházások egyes kivitelezési szakaszainak vagy szakaszokra bontott részeinek átvétele, a teljes beruházás befejezésére vonatkozó kötelezettség fenntartásával.

Zilah is szerepel a metropoliszövezetek nyilvántartásában

Szilágy megye számára fontos fejlemény a metropoliszövezetek fejlesztésével kapcsolatos nyilvántartás frissítése. A fejlesztési minisztérium beszámolója szerint az országos nyilvántartásban jelenleg 11 metropoliszövezet szerepel, köztük a zilahi metropoliszövezet is. A szabályozás a nagyobb városok és a környező települések közötti együttműködés intézményi feltételeit teremti meg. A térségi együttműködés lehetőséget biztosíthat arra, hogy a települések összehangolják fejlesztési elképzeléseiket, és közösen gondolkodjanak a közlekedés, a közszolgáltatások, az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés kérdéseiről. A zilahi metropoliszövezet nyilvántartásba vétele lényeges a Szilágy megyei térségi fejlesztés szempontjából.

Nagyobb döntési szabadságot kapnak a helyi önkormányzatok

A fejlesztési minisztérium javaslatára elfogadott, 2026-os 7-es számú sürgősségi kormányrendelet több ponton módosítja a közigazgatás működését. A változtatások egyik fő célja a decentralizáció erősítése, mely szerint a helyi közösségeket érintő kérdésekben nagyobb döntési mozgásteret kapnak az önkormányzatok. Az új szabályozás értelmében a helyi hatóságok dönthetnek arról, hogy a szerencsejáték-termeket a települések szélére költöztetik, vagy akár teljesen megtiltják működésüket a település területén.

A helyi beruházások szempontjából fontos változás, hogy az önkormányzatok egyszerűbb eljárással kérhetik a közvagyonhoz tartozó területek és ingatlanok nyilvántartásba vételéhez szükséges igazolást, a korábbi központi jóváhagyás helyett a megyei prefektúrához fordulhatnak.

Lehetőség nyílt az elhagyott, tulajdonos nélküli ingatlanok átvételére, és az állami tulajdonban lévő egyes ingatlanok önkormányzati tulajdonba adása pedig egyszerűbbé válik. A telekkönyvben még nem szereplő ingatlanok esetében az önkormányzatoknak legfeljebb három évük lesz a bejegyzés elvégzésére. Az intézkedés különösen azoknak a településeknek hasznos, amelyek használaton kívüli épületeket szeretnének felújítani és közösségi célokra hasznosítani. Ezekben az ingatlanokban például bölcsődék, óvodák vagy orvosi rendelők működhetnek.

Egyszerűsödnek az önkormányzatok rendezvényszervezési eljárásai. A helyi termelőknek és kiskereskedőknek fenntartott árusítóhelyek bérbeadásához bizonyos esetekben már nem lesz szükség a korábbi, költséges és bürokratikus közbeszerzési eljárásokra.

A szakemberhiánnyal küzdő polgármesteri hivatalok számára további lehetőség, hogy egy projektmenedzsmenttel foglalkozó szakember két önkormányzatnál dolgozhat részmunkaidőben. Emellett az állami intézmények és az önkormányzatok ingyenes használatba adhatnak egymás között ingatlanokat.

Létszámcsökkentés a közigazgatásban

Országos szinten összesen 6409 betöltött és betöltetlen álláshelyet szüntetnek meg a központi és helyi közigazgatás egyes vezetői kabinetjeiben. A helyi önkormányzatok 2026-ban átmenetileg maguk dönthetnek arról, hogy a létszámot csökkentik, vagy a bérköltségeket mérséklik. 2027-től azonban az álláshelyek – a betöltött és betöltetlen pozíciókat egyaránt beleértve – 30 százalékát meg kell szüntetni az érintett intézményekben. 731 közigazgatási egység már jelenleg is kiegyensúlyozott létszámmal működik, ezért ezekben nem lesz szükség további csökkentésre. A többi önkormányzat esetében országos átlagban a betöltött álláshelyek számának tízszázalékos csökkenésével számolnak. A nagyobb községek polgármesteri hivatalainak alkalmazotti létszámát a lakosság számához igazítják.

Hitelek az európai uniós beruházások befejezéséhez

A helyi önkormányzatok és egyes közintézmények rövid lejáratú, kamatmentes kincstári kölcsönt igényelhetnek a helyreállítási tervből finanszírozott beruházásokhoz kapcsolódó elszámolható költségek, valamint az általános forgalmi adó kifizetésére. A teljes keretösszeg tízmilliárd lej, a kölcsönöket 2026. november 15-ig kell visszafizetni az európai uniós támogatásokból beérkező összegekből.

Egy másik, a 2014–2020-as költségvetési időszakból fennmaradt, illetve 2023 után szerződött európai uniós projektek befejezését célzó konstrukció összesen kétmilliárd lejes keretet biztosít. Ebből az önkormányzatok kedvezményes kamatozású kölcsönöket igényelhetnek az önrészek biztosítására, valamint az uniós támogatásból nem elszámolható költségek fedezésére. A helyi távhőszolgáltatás folyamatosságának biztosítására külön, 250 millió lejes keretet hoztak létre.