Tue. Sep 28th, 2021

Br. Bánffy Zsuzsanna Daloskönyve

,,Gróf Kendeffy Gáborné báró Bánffy Zsuzsanna (Bécs, 1888 – Brüsszel, 1971), a nótaszerző br. Bánffy Györgynek, a szilágysomlyói választókerület Magyar Parlamaneti képviselőnek és gr. Bethlen Margitnak volt leánya. A bárónő édesapja a lánya születése utáni évben meghalt, így édesanyjuk gondjára maradtak a gyerekek, akiket a Maros-Torda vármegyei Gernyeszegi ma (Gornesti, – régebben Ghernesignek is nevezték – ) családi kastélyban nevelt fel. A gyermekek gondos nevelésben részesültek, Zsuzsanna zongorázni is tanult a velük rokoni kapcsolatban lévő, édesapjukhoz hasonlóan nagy hírnévnek örvendő nótaszerzőtől, Fráter Lórándtól is, a „nótás kapitánytól”.

1906-ban, tizennyolc éves korában ment férjhez gr. Kendeffy Gáborhoz, miután a Hunyad vármegyei Őraljaboldogfalván lévő, a XVIII. században (1777-1782 között) épült, ma is impozáns családi kastélyban éltek. Itt született meg négy gyermekük: Ádám (1908-1988, gr.Kendeffy Mária édesapja, akinek visszaemlékezéseiből merítettünk, és aki férje társaságában megtisztelte a Szilágynagyfaluban 2019.03.30.-án tartott könyvbemutatónkat), Elek (1909-1976), Miklós (1912-1992) és Klára (1919-2006).

Az elmúlt századelő, Trianon előtti éveiben, bőségben, gondtalanul élt a család, és ennek megfelelően bőven támogatták az ottani református egyházat, rendezvényeiket, a falusi iskolát és a Zsil-völgye bányászait. Orvosi ellátásban részesítették a rászorulókat, a bányász-gyermekeknek nyári táborokat szerveztek, ahol teljes ellátást biztosítottak a résztvevőknek. Sajnos, ez a gondtalan jólét csakhamar megszűnt, mint annyi erdélyi magyar arisztokrata számára is, Trianon után, amikoris birtokaikat megnyirbálták, vármegyei befolyásuk megszűnt (a vármegye-rendszer megszűnésével egy időben), az országos politikai életből is teljesen kizárták őket Erdély új urai. Mindez még nem jelentett a legrosszabbat, mert az 1945-ben bekövetkezett kommunista hatalomátvétel, majd a főúri birtokok, kastélyok, paloták, udvarházak elkobzása (1945. márciusi földreform, majd az 1949-es kisajátítások) államosítása tette őket egyik napról a másikra földönfutókká.”

A könyvről a Szilágyság e heti számában olvashatnak részletesebben.