Átadták az Összetartozás díját Szilágybagoson
Szilágybagos és a magyarországi Vámospércs kapcsolata több évtizedes testvértelepülési múltra tekint vissza. 2019-ben a két település polgármesterei – Marina Ida-Magdolna és Ménes Andrea – kezdeményezésére jött létre az Összetartozás-díj, mely a testvéri szeretetet és az egymás sorsa iránti felelősségtudatot hivatott szolgálni.
Évente, június 4-én rendezik meg az istentisztelettel egybekötött átadó ünnepséget. Egyik esztendőben a szilágybagosiak tüntetnek ki egy vámospércsi lakost, a következőben a vámospércsiek egy szilágybagosit. Az idén Szilágybagos volt a házigazda. Lukács József helyi nyugalmazott esperes megfogalmazta, az ünnepeink piros betűvel kiemelten olvashatók, de vannak fekete betűs ünnepeink is, mint a június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja. Ez a fekete betűs ünnep 103 esztendőn keresztül piros betűs ünneppé vált, mert „sokak bánatára, nem vesztünk el, megtartattunk, élünk és vagyunk”. A mi feladatunk, hogy továbbítsuk a szeretetet, és legyünk a magyar nemzet fogaskerekei, legyünk életbiztosítottak, és hitben járjunk. Az igehirdetést és a három perces harangszót követően elhangzott Vörösmarty Mihály Szózata, majd az 1920. június 4-ei eseményekről tartott történelmi áttekintőt Tönkő Norbert történelemtanár, kiemelve: a történelem egyik legtragikusabb pillanata az akkori békekötés, melyet a költők, írók gyásznapnak neveznek.
A református énekkar szolgálata után Ménes Andrea, Vámospércs polgármestere ünnepi beszédében elmondta, amikor Szilágybagosra érkezik, mintha rokonlátogatásra jönne. Egykoron a trianoni békeszerződésről, az ’56-os szabadságharcról nem lehetett hallani, csak a társadalom legkisebb egységén belül, a családban. Ott is csak pusmogva beszéltek a külhoni magyarokról, az ’56-os menekültekről, megtorlásokról. A polgármester kiemelte: az anyaországiaknak oda kell figyelniük a külhoni magyarokra, akik bár nem választották, egykoron új hazát kaptak. A 2010-es év hozott igazi változást, segítséget az együttműködésben. A nemzetegyesítő politika arra szolgál, hogy egyházakat, iskolákat, óvodákat támogasson, építsen, hogy a külhoni magyarok megőrizhessék kultúrájukat, nyelvüket. 1920-ban nem lehetett elvenni tőlük hitüket, mely kapaszkodóként szolgált számukra.
Az eseményről részletesen a https://maszol.ro/belfold/Atadtak-az-Osszetartozas-dijat-Szilagybagoson honlapon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.