„Amit az ember szeret csinálni, azt folytassa csak”

,,Megkésett nyári délutánban, szeptember 22-én a zilahi EMKE-ház udvarán tartottuk Covaciu Norbert első könyvbemutatóját. A közönséget, valamint Szűcs Lászlót, a Várad folyóirat főszerkesztőjét, a rendezvény moderátorát és Covaciu Norbertet Lakó Éva, az EMKE zilahi szervezetének elnöke köszöntötte, majd a Hepehupa folyóirat képviseletében nekem volt alkalmam megosztani afölötti örömömet, hogy a Várad folyóirat és a Hepehupa tevékenységét két erős szál tartja közel egymáshoz: egyik az igényes vizuális tartalmak népszerűsítésében, másik abban mutatkozik meg, hogy Covaciu Norbert mellett még jónéhány fiatal író, költő (Repkő Ágnes, Gódza Csilla, Kemenes Henriette, Szilágyi Ákos) szövegeit hasonló szerkesztői elvek és megérzések mentén közöljük. Szűcs László az elhangzottakra válaszolva elmondta, hogy szeretné a kapcsolatok további építését, és megerősítette döntését, miszerint idéntől a Várad szerkesztősége vállalja a Hepehupa nagyváradi terjesztését.

A továbbiakban Covaciu Norbert prózaírói tevékenységének általa ismert főeseményét, a Tabéry Géza-novellapályázat I. díjának 2018-as elnyerését említette meg Szűcs László, és megkérte a fiatal írót, hogy elevenítse fel életének más mozzanatait, impulzusait, amelyek íróvá alakulásában fontossá váltak. „Körülbelül első éves egyetemista korom óta foglalkozom írással – idézte a kezdeteket Norbi. – Általános iskolás koromban én is, az osztálytársaim is vezettünk naplót, de azt hiszem, minden író inkább arra az élményre emlékszik, amikor letett a kezéből egy olvasott könyvet vagy novellát, és azt mondta, hogy ilyet én is tudnék írni, vagy akár ennél jobbat is. Ez körülbelül első éves egyetemista koromban történt, illetve még hozzáadódott ehhez az is, hogy beválogattak egy kötetbe (a Kortárs hangon című antológiáról van szó – a tudósító megjegyzése), de az igazság az, hogy az ott megjelent novellára nem fordítottam túl sok energiát. Megírtam, egyszer átolvastam, nagyjából átjavítottam, és elküldtem. Ezek után nagyon pozitív visszajelzés volt, hogy mindez nekem elég jól sikerült annak ellenére, hogy viszonylag kevés energiát fektettem bele. Azt szokták mondani, hogy amit az ember szeret csinálni, és jó is benne, azt folytassa csak. Első közléseim előtt egyébként versekkel próbálkoztam, de ma már ezeken a verseken jókat derülök, ha előkerülnek a laptopom mélyéről. Azokat csak saját szórakoztatásomra írtam, de a prózával más lett a viszonyom az említett élmények miatt is.”

Vicsai Zsolt

A könyvbemutatóról az e heti Szilágyságban olvashatnak.

Fotó: Covaciu Beáta