Szombaton, január 10-én nótaszótól volt hangos a Magyargoroszlói Kultúrotthon ,,Él a magyar nóta!’’
Nagy örömünkre mondhatjuk, hogy sikeres volt az első nagyszabású nótaest megszervezése. A szervezők elvárásait felülmúlva a környék nagyon sok településéről érkeztek meghívottak, vendégek, érdeklődők. A korosztályt illetően is színes volt a sereg kicsiktől a felnőtt illetve a fiataloktól az idősebb korosztályig, nótát kedvelőkig, férfiak és nők egyaránt részt vettek ezen az estén. Öröm volt tapasztalni, hogy él még a magyar nóta, annak ellenére, hogy az elidegenedni látszó emberi társadalmunkban egyre kevesebbszer lehet tapasztalni ilyen jellegű alkalmakat. Nekünk most sikerült erre rácáfolni, és reméljük, hogy nem először és utoljára. Az egybegyűlteket köszöntő Kondor Zoltán fiatalember/ szervező ugyanezt az optimizmust közvetítette az alábbi verssel:
,,Ha megszólalt a hegedű, kísérte a cimbalom és brácsa.
Magyar ember ajkán ekkor, fel-fel csendült lelke szép nótája.
Sok évtized telt el így már, de megmaradt szívünkben a nóta,
azt dalolták a galambok, velük zúgták a harangok, hogy ÉL A MAGYAR NÓTA!
Megpróbálták eltaposni, a szívünkből kitörölni, a nótát.
Ki zárták azt minden honnan, de a nóta kiállta a próbát.
Ha megszólal a hegedű, kíséri a cimbalom és brácsa,
azt dalolják a galambok, velük zúgják a harangok, hogy
ÉL A MAGYAR NÓTA!’’
(Gyimóthy Elemér: Él a magyar nóta!)
A nótaest nem egyedi, saját ötlet, a sajtóban látható, olvasható, hogy sok helységben tudatosan is ébresztgetni próbálják ezt a szokást, és csak remélni szeretnénk, hogy a tegnapi nappal mi is dobbantottunk egyet a haldokló magyar hagyomány szívén. Sokan elérzékenyülve hallgatták az egybegyűlt társaság régmúltat megidéző nótáit, a sok évszázados magyar örökség népdalait. A magyar nóta évszázados hagyományokra visszatekintő zenei stílust képvisel, szervesen illeszkedik a hagyományaink közé, zenei anyanyelvünk, sőt nemzeti önazonosságunk része, mely méltán került a Hungarikumok sorába.
A kellemes estét a vidám nóta mellett a jó bor, és a finom falatok, valamint az összegyűlt baráti társaság is erősítette, gazdagította. Jó volt együtt lenni, bizonyítani azt, hogy egy kis áldozattal, összefogással lehet nagy dolgokat is megvalósítani, nemcsak lemondóan azt mondani, hogy régen milyen szép is volt, máshol milyen jó is. Merjünk tervezni, álmodni ott, ahol élünk, és szeressük, tiszteljük azt, akivel egy közösségben éljük le az életünket!
Hajrá Magyargoroszló, legyen még sok, hasonló szép alkalomban részünk!
Futó Angéla-Enikő
magyartanár