Szilágysámsoniak a Szentendrei Skanzenben

„Közösségek öröksége

Ünnepeljük együtt a magyar kulturális sokszínűséget!”

Ez volt a neve, mottója annak a rendezvénynek, amelyet szeptember 18-19-én a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága rendezett meg a Muharay Elemér Népművészeti Szövetséggel partnerségben a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A rendezvény célja, hogy a látogatók megismerjék a vidéken megőrzött népi építészeti és szellemi kulturális örökséget, a hagyományokat, a változatos néprajzi kultúrát. A program témája kapcsolódott a Skanzen éves tematikájához, a Határtalansághoz, amely a tájházakban őrzött történelmi emlékekre, a magyar kultúra határokon átívelő sokszínűségére kívánta felhívni a figyelmet. Ezen kívül bemutatkozási és ismerkedési lehetőséget kívántak biztosítani számos anyaországi és határon túli közösségnek, többek között az idén fennállásuk kerek évfordulóját ünneplő tájházaknak is.

Tájházunk idén szeptemberben ünnepelte tíz éves fennállását, így mi is azon szerencsés közösségek közé tartoztunk, akik meghívásban részesültünk és ott lehettünk ezen a rendezvényen. A meghívót olvasva vegyes érzelmek kerítettek hatalmukba. A készülődés alatt a határtalan öröm mellett végig bennem volt a bizonytalanság, a félelem, hogy településünk maroknyi kis csapatával, elég jól helyt tudunk-e állni a közel háromszáz meghívottat és a több száz látogatót befogadó rendezvényen. Ahogy azt már eddig is számtalan alkalommal tapasztaltam, most is rájöttem, hogy a tenni akarás, az összefogás, az akadályokat nem ismerő akarat és kitartás eredményre vezet. Sikerült egy olyan csapattal, programmal és kiállítással megjelenni, ami egyedi volt és a „portánkra” vonzotta a látogatókat, ahol megtekinthették változatos szőttes kiállításunkat, amiben tükröződött a múlt és a jelen, a csuhéból készített használati és dísztárgyakból összeállított bemutatónkat, megkóstolhatták a finom szilágysámsoni kézműves italokat, az ízletes diós kiflinket, valamint táncra perdülhettek táncosaink segítségével. A kétnapos állandó kiállítás mellett, Csigeres tánccsoportunk tagjai szilágysági táncokat mutattak be a Magtárszínpadon, ünnepélyes keretek között átvehettem a tájházunk nevére kiállított oklevelet, valamint bemutattuk népviseletünk darabjait. 

A két nap alatt lehetőségünk volt megkóstolni más vidékek gasztronómiai különlegességeit, betekintést nyertünk a bútorfestés, fafaragás, hímzés, rejtelmeibe, megismerhettük egyes tájegységek lakodalmi, szüreti, szokásait, táncait, népdalait, gyermekjátékait.

Élményekkel, ismeretekkel, új barátságokkal gazdagon tértünk haza. Úgy érzem sikerült nekünk is hozzájárulni a rendezvény sikeréhez és bízom benne, hogy felkeltettük nem egy ember kíváncsiságát, vidékünk, falunk iránt, akik a közeljövőben ellátogatnak hozzánk. Szeretném megköszönni csapatunk minden tagjának a munkát, fáradtságot. Táncos lábú fiataljainknak, hogy büszkén viselték népviseletünket és ropták táncainkat, Rózsa Róbert táncoktatónak munkáját, Szilágyi Katalin szövőasszonynak a szép kézimunkáit valamint a finom diós kiflit, Szilágyi Irma néninek pedig a csuhézás bemutatását, oktatását. Jó érzés volt látni a Skanzen területén, kezükben csuhéból készült virágcsokorral sétáló gyermekeket, amelyek Szilágysámsoni alapanyagból készültek.

Külön köszönjük a szervezőknek a meghívást, a lehetőséget, hogy ott lehettünk, Dr. Cseri Miklós főigazgatónak, Dr. Bereczki Ibolya ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettesnek és mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az ottlétünkhöz.  

Boda Emőke,

Pro-Com Sámson Kulturális Egyesület elnöke