Tue. Sep 28th, 2021

Érettségi 2019. A magyar nyelven tanulók eredményei

A 2019-es érettségi és pótérettségi vizsgán országosan 100 824 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak sikerességi rátája 69,1%-os, az őszi pótérettségié 33,4%-os.

A magyar nyelven tanulók közül 4243-an vizsgáztak eredményesen, a sikerességi arányuk 58,6, illetve 39,5%-os.

Az Erdélystat elemzése rámutat: az alacsonyabb nyári sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében az arányuk 4,2%-os. Ennek magyarázata, hogy a magyar tanulók nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt a próbákon, mint többségi társaik, illetve az őszi vizsgaidőszakban jobb eredményt értek el. A magyar diákok ilyen értelemben céltudatosabbnak, kitartóbbnak tűnnek, mint általában a romániai végzősök.

Az elméleti képzésben a legmagasabb a sikerességi arány, országosan a résztvevők 88,2, a magyarul tanulók 80,5%-a szerzett érettségi oklevelet a 2019-es nyári vizsgaidőszakban. A magyarul érettségizők lemaradása is kisebb, főképp a reál osztályokban, a természettudományok esetében kevéssel jobban is teljesítenek. Az elméleti képzésen belül a magyar filológia osztályokból érkezők eredményei átlag alattiak, míg az országos sikerességi arány 87%-os, a magyar vonalon csupán 66%-os.

A szaklíceumi képzésben jelentős a leszakadás az elméletihez képest, itt az érettségire beiratkozott diákok kevesebb mint fele (48%-a) érettségizett sikeresen első próbálkozásra Románia-szinten. A magyar szakközépiskolások esetében a hátrány még hangsúlyosabb, tíz részt vevő diákból csupán három szerzett oklevelet a nyári vizsgaidőszakban (29,5%).

A hivatási (vokacionális) képzésen belül országos szinten a pedagógiai líceumot végzők esetében a legmagasabb a sikerességi arány (92%), viszont a magyar tanítóképzősök lemaradása nagyon hangsúlyos (63%-os sikerességi aránnyal). Jelentős az elmaradás a teológiai, illetve a művészeti képzésből érkező magyar diákok esetében is.

A nyári vizsgaidőszakban a magyar diákok az országos átlagokhoz képest román nyelv és irodalomból teljesítettek gyengén: a magyarul érettségizők 29%-a bukott meg, a jegyek átlaga 5,6. A matematika-informatika, illetve a természettudományi képzés diákjai esetében a legjobbak a román eredmények, a bukók aránya mindössze 11%-os. A gyenge román eredmények elsősorban a szaklíceumi osztályokban kritikus hatásúak, a bukók aránya 60%-os, miközben más tantárgyakból a magyar szakközépiskolások relatív jól teljesítenek.

Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedően jók az eredmények, a bukók aránya csupán 2,6%-os, a jegyek átlaga 7,6. Anyanyelvből a magyar diákok eredményei jobbak, mint a román diákok román nyelv és irodalom eredményei (az ő körükben a bukók aránya románból 8,5%, a jegyek átlaga 7,3).

A kötelező írásbeli vizsga esetében az osztályok profiljától függően matematikából vagy történelemből vizsgázhatnak a végzősök. A román nyelv és irodalom után a matematika vizsga a második nagy próbatétel a magyar tagozatos diákoknak, a bukók aránya 20,6%-os (ami kevéssel jobb, mint az országos 22,0%). Történelemből a magyar társadalomtudományi hallgatók eredményei kiemelkedőek, jobbak, mint a profilon belüli országos átlag.

A választható tantárgyból is a szakközépiskolák végzői teljesítenek a leggyengébben, viszont a magyar nyelven tanulóknak nincs jelentős lemaradásuk az országos eredményekhez képest. Biológiából, szervetlen kémiából, anatómiából és szociológiából például jobbak a magyar diákok eredményei, mint az országos átlagok.

Számottevő ugyanakkor a magyarul tanulók lemaradása az idegennyelv-ismeretet felmérő próbán. Az érettségi keretében vizsgázó, az önálló felhasználói szintet elérők között alulreprezentáltak, csupán egyharmaduk (33%) szerezte meg ezt a minősítést, miközben az országos arány 38%-os.

Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható.