Dari Tamás alprefektus: „A víz az élet alapja, kötelességünk megóvni”
A nem közművesített szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerek (SIA) közművesítése uniós kötelezettség és környezetvédelmi szükségszerűség.
Új szakaszába lép Romániában a szennyvízkezelés: a lakosságnak és az önkormányzatoknak is meg kell felelniük az Európai Unió vízvédelmi irányelveinek. Ennek részeként kötelezővé válik a szennyvíz nem közművesített gyűjtési és tisztítási rendszereinek (SIA) nyilvántartása és ellenőrzése. A témáról Dari Tamás alprefektus nyilatkozott, kiemelve, hogy a cél nem a büntetés, hanem a környezet védelme és a lakosság életminőségének javítása.
Európai előírás, hazai alkalmazás
Az intézkedések hátterében az 91/271/EGK uniós irányelv áll, amely a települések szennyvízkezelését szabályozza. Románia az uniós csatlakozási szerződésben vállalta a direktíva teljes alkalmazását, és ennek érdekében született meg a 714/2022-es kormányhatározat, amely pontosan meghatározza, milyen feltételek mellett engedélyezhetők a nem közművesített rendszerek.
„A szennyvíz megfelelő kezelése nem csupán jogi kötelezettség, hanem az emberi egészség és a környezet védelmének alapvető feltétele” – hangsúlyozta Dari Tamás, hozzátéve, minden háztartásnak, amely nincs rákötve a központi csatornahálózatra, biztosítania kell, hogy a szennyvizek ne szennyezzék a talajt és a felszín alatti vizeket.”
A SIA-rendszerek két kategóriába sorolhatók: gyűjtőrendszerek (zárt, szivárgásmentes tartályok (bazine vidanjabile), amelyekből a szennyvizet engedélyezett szolgáltatók szállítják el) és tisztítórendszerek (miniszennyvíztisztítók, amelyek az elvezetett vizet az előírt határértékeknek megfelelően megtisztítják).
A környezetvédelmi előírások szerint nem elfogadottak a szikkasztó gödrök, árkok vagy talajba szivárogtató megoldások, mivel ezek veszélyeztetik a talajvizet és a lakosság egészségét. A helyi önkormányzatoknak 90 napon belül létre kell hozniuk a SIA-rendszerek nyilvántartását, amelyet az Országos Vízügyi Hatóság (ANAR) online platformján is rögzíteni kell, továbbá a lakosok kötelesek bejelenteni a meglévő nem közművesített rendszert, bemutatni a vidanjálási (szennyvízelszállítási) szerződést, és gondoskodni a rendszeres, hivatalos ürítésről.
„A cél nem a szankcionálás, hanem a megfelelés elősegítése. Az önkormányzatok segítséget nyújtanak az űrlapok kitöltésében és a lakosság tájékoztatásában” – mondta Dari Tamás.
Románia lakosságának mintegy 45%-a még mindig nincs bekötve a központi szennyvízhálózatba. A nem közművesített rendszerek ezért kulcsszerepet játszanak abban, hogy a vidéki és peremtelepüléseken is biztosítva legyen a higiénia, a környezet védelme és az uniós követelményeknek való megfelelés.
„A megfelelően kialakított és karbantartott rendszerek nemcsak a szabályozásnak tesznek eleget, hanem hosszú távon hozzájárulnak az egészségesebb és élhetőbb környezethez” – tette hozzá az alprefektus. Az ANAR által működtetett elektronikus felületen az önkormányzatok kötelesek rögzíteni a SIA-adatokat, és rendszeresen jelenteni a helyi állapotokat. Az engedély nélküli vagy nem megfelelő rendszerek bírságot vonhatnak maguk után, hiszen azok diffúz szennyezést okozhatnak a talajban és a vízbázisokban.
Zárásként Dari Tamás alprefektus kiemelte: „A víz az élet alapja. Közös felelősségünk, hogy megóvjuk a jövő generációk számára. A nem közművesített rendszerek szabályozása nem adminisztratív teher, hanem a fenntartható fejlődés egyik kulcslépése.”