Fri. May 3rd, 2024

A Magyar Himnusz kalandos életéről

Isten áldd meg a magyart,

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,

Ha küzd ellenséggel.

A himnusz az egyik legősibb költészeti műfaj, az ókortól kezdődően vallási szertartások, közösségi rítusok alkalmával adták elő, isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk fohászkodó céllal.

Zay Éva újságíró érdekes cikke a Szabadság, kolozsvári közéleti napilap 2023.VI. 8-i számában, a Művelődés rovatban megjelent cikke inspirált ezen sorok megírására. Abban beszámolt arról az író-olvasó találkozóról, amelyen Nyáry Krisztián író Kolozsváron az ünnepi könyvhéten bemutatta új könyvét, mely A Himnusz és a himnuszok kalandos élete címmel a Himnuszunk és más himnuszok szó szerint kalandos, sőt kanyargós életéről szól. Ezekből érdemes néhány gondolatot, eseményt felidézni:

A Himnusz a magyar nép zivataros századaiból költemény 166 évvel azután vált hivatalosan is a magyar nemzet himnuszává, hogy Kölcsey Ferenc (1790. VIII. 8. -1838.VIII. 24.) papírra vetette.     

Az első, valóban modern himnusz az a brit királyi himnusz volt, a God Save the King, mely a későbbiekben több más nemzeti himnusz mintája lett. Nyáry Krisztián szerint az Oszták-Magyar Monarchia himnusza, a Gotterhalte 1918 a magyarok himnusza is volt.

Hasonlóan híres és közismert a francia forradalmi indulóból lett francia nemzeti himnusz a La Marseillaise. A francia himnuszt keletkezése után nem sokkal, 1794-ben Verseghy Ferenc (1757 – 1822) fordította le először magyar nyelvre. Tettéért tízéves várfogságot kellett elszenvednie.

A nemzet himnuszok fejlődéstörténetében, külön fejezetet képeznek a függetlenségre való vágyakozás himnuszai, melyek a kelet-közép-európai népek számára, a hiányzó politikai függetlenség jelképeivé váltak. Tehát ezek a himnuszok nem a már kivívott nemzeti dicsőségről, szabadságról szólnak, hanem az utána való vágyódásról.

Következzen egy Nyáry Krisztián idézet: „Meggyőződésem, hogy a magyar himnusz azért válhatott ennyire erős jelképpé, mert eredetileg nem annak szánták, és hogy a mindenkori hatalom kicsit berzenkedett ellene. Kölcsey valószínűleg úgy halt meg, hogy nem is feltételezte, hogy verséből a magyar nemzet himnusza lesz”   

Kölcsey életében volt egy időszak, amikor súlyos búskomorsággal küszködött, s ez láthatóan rányomta bélyegét a költeménye hangulatára is. A Himnusz szövegét Kölcsey 1823. I. 22-én véglegesítette, ebben az időben éppen a pórdal (népdal) érdekelte.

Kölcsey Himnusza után 12 évvel jelent meg Vörösmarty Mihály (1800 – 1893) Szózat című költeménye, ami rövid idő alatt nagyon népszerűvé vált. Í843. január 26-án pályázatot írtak ki a Szózat megzenésítésére. A szakmai zsűri először Egressy Béni (1814-1851) változatát találta a legjobbnak, de a versenyen kívül a közönség előtt Erkel Ferenc Szózat-változata bizonyult a legjobbnak, ő kapta a legnagyobb tapsot a közönség részéről.

1844-ben pályázatot írtak ki a Himnusz megzenésítésére és Bartay Endre színházigazgató szerette volna, ha Erkel maga is benevez. Mivel Erkel nem akart, ezért a színházigazgató felhívta Erkelt a lakására, ott leültette egy zongra elé, és szinte szó szerint bezárta a lakásába, hogy addig nem engedi ki, míg nem lesz kész a zeneszerzéssel. Talán este is lett, mire az elég lassan komponáló Erkel befejezte a darabot…

A következő időszakban három nemzeti jellegű dalunk: a Szózat, a Rákóczi-induló és a Himnusz népszerűsége egyaránt megnőtt. Később Erkel a Himnuszhoz írt egy nagyzenekari változatot is. Egy érdekesség, ami a mai emberek számára kevéssé ismert, hogy Himnuszunk mai zenei formája Dohnányi Ernő (1877-1960) feldolgozása, aki lelassította, templomosan magasztossá tette a dallamot.

Az 1848-as forradalom leverése utáni drámai helyzetben, a Himnusz már alkalmas volt a korszellem kifejezésére. Haynau (a bresciai hiéna vagy hóhér) betiltotta a Rákóczi-indulót és a Kossuth-nótákat, de a Himnuszt éppen komor hangulata miatt nem tartották veszélyesnek.  

A Himnusz hivatalossá válásához még sokáig kellett várni, bár Erdélyben bekerült s református énekeskönyvbe. Trianon után sok helyen tiltották, így Romániában is, hiába volt hivatalosan kanonizált vallási ének.

Végül az 1989. október 23-án elfogadott törvény tette hivatalosan a Magyar Köztársaság himnuszává Kölcsey Ferenc versét Erkel Ferenc zenéjével.

A mi nemzeti imánk, a magyar Himnusz fordulatos sorsot élő műalkotás, egyre tovább íródó történettel.

Buzás Pál, Kolozsvár

Bibliográfia:

-Brockhaus-Riemann Lexikon, I.kötet, 526-529.old.

-Új Magyar Irodalmi Lexikon, II. Kötet, 1130-1132. old.