Szilágyság-kutatás konferencia

Gyarmathi Sámuel (Kolozsvár, 1751. július 15. – Kolozsvár, 1830. március 4.) orvos, nyelvész, a Zilahi Kollégium egykori tanára, rektora, azon neves személyiség, akinek az Erdélyi Múzeum-Egyesület a 23. Szilágyság-kutatás konferencián, Zilahon, 2026. július 17-én emléket állít születésének 275. évfordulóján.

Gyarmathi Sámuel korának elismert tudósa, akinek tevékenységére és Zilahon töltött éveire egyre kevesebben emlékeznek, pedig a zilahi kollégiumnak Gyarmathi volt az első egyetemet végzett, sőt doktorátussal rendelkező professzora, s egyben a kollégiumi tagozat beindítója. Gyarmathi 1800 áprilisában érkezett Zilahra, miután Göttingenben tanult és jeleskedett és ahol emléktábla is jelzi munkájának elismerését. Ezek előtt 1766-ban már Zilahon, későbbi élete fontos helyén találjuk. 1766. április 21-től vagy három évig a zilahi református kollégium tógátus diákja.

Ezzel a tudományos értekezéssel újból a zilahi polgárok köztudatába akarjuk emelni ezt az európai rangú személyi­séget, aki végrendeletében is Zilahra hagyatkozik, megírva „Testamentumát”, melyben általános örökösének a zilahi kollégiumot jelöli meg: „Ezen irásom által hagyom örökös jussul minden Zilahon letett pénzemet, házamat, ládáimat, abba található ingo joszágaimat, németi pinczémet, ’s egyéb haszna vehető vagyonomat a’ Zilahi Nemes Reformato Evangelica Oskola boldogitására…” A ládákból kikerült Gyarmathi-könyvtár ma is megtalálható Zilahon.

Mivel Zilah és Kolozsvár egyaránt magáénak tekinti, olyan személyiségek fognak részt venni és előadni ezen az ese­ményen, mint Péntek János professzor akadémikus, Sipos Gábor akadémikus, Gaal György helytörténész, Kovács Kuruc János történész.

Emléktábát szeretnénk avatni egykori szeretett kollégiumában, ahol a neve az intézmény volt igazgatóinak listáján is olvasható.
Ugyanekkor kerül sor az évente megítélt Petri Mór díj és plakett átadására is.

GYARMATHI Sámuel
(Kolozsvár, ma Cluj−Napoca, Románia, 1751. 07. 15. − Kolozsvár, 1830. 03. 04.)
Nyelvész, orvos. 1795−96-ban Göttingában tartózkodott, ahol megismer­kedett Schlözerrel. Az ő hatására kezdett el érdeklődni a finnugor nyelvészet iránt. Hazatérése után Pozsonyban Ráday Gedeon fiainak lesz a nevelője. Eközben azonban a Magyar Hírmondó részére is dolgozott. 1800−1810 között a zilahi református kollégiumban tanított, innen vonult nyugalomba. Gyarmathi csak a gyakorlati nyelvtanának („Okoskodva tanító magyar nyelvmester”) sikere után kezdett el alaposabban foglalkozni a nyelvtudománnyal. Ebben a művében a magyart még elsősorban a sémi nyelvekhez hasonlította. Schlözer hatására írt, röviden csak Affinitás címmel idézett művében már a finn, lapp, észt, mordvin, cseremisz, csuvas, votják, zürjén, vogul, osztják, szamojéd nyelvek magyarhoz való viszonyát tárgyalta. A nyelvrokonság kérdésében döntő súlyúnak tartotta a nyelvtani egyezéseket. Sok, máig he­lyesnek elismert finnugor etimológiát ő vetett fel elsőként. Konkrét nyelvi anyag alapján jutott arra a helyes következtetésre, hogy a magyarhoz a vogul és az osztják nyelv áll a legközelebb. Művében alkalmazta a Demonstratióban már Sajnovics által is használt módszert, s ezért munkája az első valóban tudományos értekezés a finnugor összehasonlító nyelvtudomány területéről.
Fontosabb munkáiból:
Okoskodva tanító magyar nyelvmester I-II. Kolozsvár és Szeben, 1794. 280+397 p.
Affinitas linguae Hungaricae cum linguis fennicae originis grammatica demonstrata. Göttinga, 1799. 387 p.
Az Affinitas magyarul: A magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonsága a finn eredetű nyelvekkel. Bibliotheca Re­gulyana 3. (Ford. Constantinovitsné Vladár Zsuzsa és Koszorús István, szerk. Szíj Enikő) Bp. 1999. 428 p.
Irodalom: Gulya J.: Gyarmathi Sámuel. A Múlt Magyar Tudósai VIII. Bp. 1978. 202 p.

Kürti Barna