Új évad, új könyvek!

Szeptembertől új évaddal kezdtük az évet az olvasóklubban Sarmaságon. Célunk továbbra is az irodalom iránt érdeklődők közösségének erősítése és az olvasás örömének megosztása. Az első találkozón örömmel üdvözöltük egymást, és izgalmas beszélgetések kezdődtek a nyári olvasmányokról, valamint a közelgő hónapok könyvélményeiről. Az elmúlt évben elkerülhetetlen volt a lemorzsolódás a társaság körében, de új tagokkal is bővült a csapat. A második évadban is közösen választottuk ki a havi olvasmányt, így mindenki lehetőséget kap arra, hogy kedvenc könyvét másokkal is megismertesse. Így fejezzük ki egymás iránti tiszteletünket, és nyitottságunkat, ettől lesz igazán egyedi az olvasóklub. A délutáni találkozón, nemcsak a könyvekről folytattunk eszmecserét, hanem lehetőség nyílt a személyes élményeink és gondolataink megosztására is. Kialakult a társaság szoros kis magja, barátságok szövődtek, és ami a legfontosabb, új perspektívák nyílnak az olvasottsági  világunkban.

Már nagyon hiányzott a közös könyvolvasás és a beszélgetések hangulata, amikor együtt osztjuk meg gondolatainkat, érzéseinket az olvasott művekről. Az idei első találkozónk különösen izgalmasra sikeredett, hiszen az olvasmányunk E. Lockhart „A hazudósok” című regénye volt. Minden alkalommal próbálunk olyan hangulatot teremteni, amilyet a könyv tematikája megkövetel. Mivel az egész történet egy szigeten zajlik, így elmaradhatatlan díszítő elem volt a kagyló, a limonádé, a citrom, a citromos süti. Így próbáljuk hangulatosabbá tenni a délutánokat. Ez a könyv igazán lebilincselő és a történet is izgalmas, tele van titkokkal, hazugságokkal és váratlan fordulatokkal. A Sinclair család minden nyáron a saját privát szigetükön, Beechwood Islanden töltik a vakációt.

A regény szereplői olyan élethelyzetekkel szembesülnek, amelyek próbára teszik őszinteségüket és bátorságukat. Ezért is éreztük ennyire közel magunkhoz a történetet, mert nagyon életszerűek. Az első oldaltól kezdve magával ragadott a Sinclair család élete . A felszín mögött azonban mindig érezni lehetett a feszültséget és a titkok súlyát. A főhősnő, Cadence Sinclair Eastman, aki egy gazdag család unokája. A Sinclair család kívülről nézve irigylésre méltó: gazdagok, nyaranta saját szigeten nyaralnak, kifelé elegánsak és összetartóak. A való életben is sok ilyen család van, akik semmiben sem szenvednek hiányt, kívülről a tökéletesség látszatát keltik. Ugyanakkor a felszín, csillogás mögött rengeteg önzés, irigység és családi viszály húzódik meg. Azon a nyáron amikor Cadence betölti a tizenötödik életévét minden megváltozik. Súlyos balesetet szenved a szigeten, és utána memóriakieséssel ébred. Két évvel később visszatér a szigetre, hogy megtudja az igazságot. A főhős, Cadence és unokatestvérei, barátja (Johnny, Mirren, Gat) alkotják a „Hazudósok” nevű társaságot. Talán e jelző által próbálnak a család többi tagjától elkülönülni, lázadni. Gat, Johnny, Mirren mindhárman megtörik a Sinclair gyerek sztereotipiáját mert ők próbálnak lázadni a családi képmutatás ellen, s egy igazságosabb és őszintébb világot szeretnének. Gat, aki nem része a gazdag Sinclair-világnak, szimbolizálja a külső szemléletet. Cadence meséi és „beékelődő” meseszerű történetei nagyon tetszettek, úgy éreztem szimbolikus szerepük van. Talán a mesék segítenek neki kimondani, amit nem tud vagy nem mer közvetlenül elmondani, ezt a  szimbolikus történeteken keresztül teszi meg. A mesék sokszor homályosan utalnak arra, ami valójában történt a baleset éjszakáján. Érdekes volt hallani a tagok véleményét is: ez az írói stílus mindenkinek egyöntetűen nagyon tetszett.

Néha zavart a szétesett elbeszélésmód, nem tudtam eldönteni, hogy a jelenben vagy a múltban játszódik az addigi cselekmény. Ez mind azért van, mert a főszereplő Candence tudata szó szerint kitörli a baleset éjszakáján történteket. A könyv végén kiderül, a tragédiát ők okozták, felgyújtották a nagyapa házát. Ez a csavar szinte sokkoló volt, hogy mindhárman a tűzvész áldozatai lettek, Johnny, Mirren és Gat. Az olvasó és Cady szíve is szinte egyszerre tört össze, vele együtt éljük át a fokozatos rádöbbenést, a tragédia tudatosulását.

A klubban a beszélgetés során mindenki más szemszögből látta a történetet. Volt, aki a karakterek döntéseit vitatta, mások pedig a cselekmény apró részleteit figyelték meg, és ezekről vitatkoztunk. A legérdekesebb része talán az volt, hogy mindenki másképp értelmezte a hazugságok motivációját, és a beszélgetés során új gondolatokra is rávilágítottak a többiek. Mint minden mű, ez is üzenetet közvetít az olvasók felé, mégpedig azt, hogy az igazság, bármilyen fájdalmas is, felszabadítóbb, mint a hazugságok és titkok hálójában élni. Összességében számomra a Hazudósok egy érzelmes, izgalmas és gondolatébresztő olvasmány volt. Jó volt látni, hogy mindenkinek más emlékek és érzések maradtak meg belőle, és szerintem pont ez teszi izgalmassá az ilyen könyvklubos beszélgetéseket.

Ez az élmény ismét megerősítette bennem, mennyire fontosak az olvasóklubok, hiszen nemcsak az irodalom szeretetét ébresztik fel, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy mások nézőpontját megismerjük. Már most izgatottan várom a következő találkozót és a következő könyvet, amely újabb izgalmas beszélgetéseket ígér.

Erdei Gabriella-könyvtáros