Erdei iskola Sólyomkőváron

Az Erdei iskola projektje egyedülálló kezdeményezés Szilágy megyében. Célja az, hogy a tanulók személyes megtapasztalás során ismerkedjenek meg az őket körülvevő környezettel, csapatokban dolgozva fedezzék fel a közös munka izgalmát és örömét, s nem utolsó sorban, hogy sokat tartózkodjanak a friss levegőn, élvezzék a természet nyújtotta szabadságot, szépséget.

Ebben a nem mindennapi élményben 55 nagyon szerencsés harmadik és negyedik osztályos tanuló részesülhetett a zilahi Mihai Eminescu Általános Iskolából. A szervezők, Béczi Csilla aligazgatónő, Kósa Andrea logopédus, Sólyom Andrea és Nagy Beáta tanítónők heteken át tartó előzetes munkájára volt szükség ahhoz, hogy igazán változatos, hasznos és élvezetes tanulási tevékenységek terve szülessen meg. Ezeket sikerült is megvalósítani Nagy Katalin angol- és Szabó Krisztina testnevelő tanárnők segítségével.

Az idei Erdei iskola helyszíne a Sólyomkővári Református Ifjúsági Központ volt, ahol május 12 és 16 között egy nem szokványos iskolai héten át arra kerestük a választ, hogy sokféleségünkben hogyan tudunk egy csapat tagjai lenni, együttműködni egy közös cél érdekében. S persze észrevétlenül rengeteget tanulni a környező természetről és természettől…

A nulladik napon, hétfőn, minden tanuló elfoglalta szobáját, majd a csapatok megalkotása következett. A gyerekek leleményessége a csapatnevekben is megmutatkozott: az Erdei sziklák, Rotációs kapa, Kobra king, Capybara és Erdei bundáskenyér fantázianeveket választották.  Csapatcímert közösen készítettek, majd minden gyerek tenyérrajzba írta bele, szerinte ő miért lesz hasznos tag, mitől egyedi és megismételhetetlen. Már az első csapatmunka bizonyította, hogy mindenki tud építő résztvevője lenni a közösségnek.

Kedden, az első napon, témánk „Az időjárás” volt. Az időjárás paramétereit mértük meg, de előtte a mérőeszközöket elkészítettük: széliránymérőt, szélerősségmérőt, csapadékmérőt és légnyomásmérőt. A felhőket vizsgáltuk és osztályoztuk, megtanultuk leolvasni a hőmérőt, majd megállapítottuk, hogy most még verőfényes az idő, meleg van, de eső várható. Délután időjárás-előrejelzést hallhattunk román nyelven; a gyerekek szöveget alkottak a megadott román szavakkal, majd párosával „tévébe mondták” a várható időjárást. Közben pedig örültünk, hogy kint nem esik…

Szerda, a második nap, a kirándulásé volt. Közvetlen környezetünket figyeltük meg, azaz a Huta Slavia köré épült épületeket jártuk végig térképpel a kezünkben. Minden csapat megkereste, megfigyelte az ősi foglalkozásokat bemutató házakat: az asztalos-, a kovács- és az üvegfúvóműhelyt, a pálinkafőzdét, a pékséget, a szövőházat, az olajprést.  Megcsodáltuk a vízimalmot, az állatokat, a szépen felújított csűrt, s megjegyeztük a nevét (meg is tapogattuk) néhány régi használati tárgynak: péklapát, patkó, fújtató, téhely, dagasztótekenő stb. Délután a mesterségek kapcsán üveget festettek a gyerekek, tutajt eszkabáltak, vízre tették, s örömujjongások közepette úsztatták a patakon. Talán ez volt a hét csúcspontja…

A harmadik napon, csütörtökön, az élővilág került fókuszba. A táborhelyet jártuk be széltébe-hosszába, hogy növényeket gyűjtsünk, állatokat figyeljünk meg. Előkerült a nagyító és a messzelátó, növényhatározó segítségével sok tavaszi virágot azonosítottunk, kéreg- és levélmintát gyűjtöttünk a közeli fákról, rovarokat, csigát, énekesmadarat fényképeztünk le. Mig el nem eredt az eső… Délután köveket festettek a gyerekek (virág- és állatminta is került rá), mindenki besegített a fánkkészítésbe és evésbe, estefele pedig a társasjáték is előkerült.

Az utolsó, negyedik napon, igyekeztünk felhívni a figyelmet arra, hogy környezetünk védelme mindenki közös feladata, nem mindegy milyen ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után. A tanulók írásban fogalmazták meg mit tehetnek/tehetünk egy élhetőbb, tisztább környezet kialakítása érdekében. Ezeket a jótanácsokat a következő gyerekcsoport el is olvashatta, mert színes virágokra laminálva jól látható helyre ki is tették ügyes kezek: a szeretett patak mellé, a közösen épített gáthoz, a kinti tűzhelyhez, a lombsátor közelébe.

Közös ebéddel zárult az Erdei iskola hete. Szorgos anyukák, apukák készítettek bográcsost mintegy 200 személyre. A gyerekek csillogó szemekkel fogadták szüleiket, testvéreiket, nagyszüleiket. Bemutatták nekik a heti tevékenységek munkáit, (a nappali fala megtelt vele), egymás szavába vágva mesélték a hét eseményeit, majd elfogyasztották a finom ételt. Különleges, nagyszerű hetet zártunk. Köszönet illeti Kósa Andrea tanárnőt az Erdei iskola ötletéért és megvalósításáért, Béczi Csilla aligazgatónőt, ki „kézben tartott” minden adminisztratív szálat, a szakács néniket, kik a testi táplálékot biztosították, az asszisztensnőt, ki az egészségügyi ellátásban szorgoskodott, s a szülőket, hogy ránk, tanító nénikre, bízták csemetéiket, s mindenben támogattak. Együtt sikerült!

Sólyom Andrea és Nagy Beáta tanító nénik

A diákok visszajelzéseiből is válogattunk:

A legszebb tábor, amelyikben eddig részt vettem, az Erdei iskola volt. Itt sokat tanultam a természetről, a Huta Slaviat körbesétálva jó pár régi foglalkozást megismertem. Kedvenc tevékenységem az volt, amikor fasátrat készítettem a patak partján.

                                                                                     Mészáros Kevin, III. osztály

A legjobb az volt az Erdei iskolában, hogy minden munkán közösen, csapatban dolgoztunk és sok új dolgot tanultam. A növényfelismerés volt a kedvencem, mert nagyon szeretem a virágokat. A barátaimmal gátat építettünk a patakon, sokat sétáltunk és rengeteget kacagtunk.

                                                                          Bétai Wanda, III.osztály

Nagyon élveztem, mikor tutajokat készítettünk, azután pedig versenyt szerveztünk. A legjobb az volt, mikor a barátnőkkel felmásztunk a patak fölé nyúló fára, és onnan hallgattuk a víz csobogását. Azt is nagyon szerettem, mikor kirándultunk Huta Slavia területén, és megcsodálhattuk a régiségeket. 

                                                                                     Kupás Lilla, IV. osztály

A kedvenc tanulási tevékenységem az volt, mikor elindultunk növényeket gyűjteni, s a könyvecske vagy a telefon segítségével fel kellett ismerjük őket. Ezután a növényeket lapokra ragasztottuk, így pontokat gyűjthetettünk a csapatnak.

                                                                                        Kállay Miriám, IV. osztály

Kedvenc szabadidős tevékenységem az esti futás volt, azért mert együtt sportolhattam a tanárnőkkel.

                                                                                         Oláh Kata, IV. osztály